Timothy Flanders : A böjtölés erény, amely szükséges a szentséghez

Az atyáinktól származó sok dolog között, amelyek szükségesek a hagyomány helyreállításához, kevés olyan dolog van, amelyet jobban elhanyagolnak, de amely ugyanakkor szükségesebb is lenne, mint a testi böjt. Még a hívő katolikusok is, akik buzgón törekszenek a szentmise és a valóságos jelenlétnek kijáró tisztelet helyreállítására, a legalapvetőbb böjtöt, amelyet atyáink még 1950-ben is gyakoroltak, ritkán értik és gyakorolják. Ráadásul a modern világnak a saját étvágya és az érzéki élvezetek iránti rabsága a rabszolgatartó szociális média mindenütt jelenlévő uralmán keresztül a katolikus családokba is behatol. Ezért ebben a cikkben az a szándékunk, hogy az olvasóknak megadjuk a szükséges ellenszert mind a lelki életben burjánzó tanbeli tévedésekkel szemben, mind pedig az elődeinktől származó szükséges gyakorlati bölcsességet a böjt eme erényének visszaszerzéséhez.

Az ember igazi állapota

Mint katekizmusunkból tudjuk, a szent keresztség megtisztít az eredendő bűntől, de annak hatásai bennünk maradnak, és hajlamosítanak bennünket ősszüleink bűnére. A lelki élet a keresztény által tett erőfeszítés, hogy ezeket a hatásokat Isten erejével legyőzze és örök jutalmat érdemeljen ki Isten kegyelme által -, azt a jutalmat, amelyet a Krisztus szenvedésével egyesülőknek ígértek.

Az eredendő bűn hatásai közé tartozik az értelem elsötétülése, az akarat meggyengülése és a rosszra való általános hajlam. Ez a hajlam annak a következménye, hogy érzéki vágyaink irányítják értelmünket és gondolkodásunkat, ahelyett, hogy ez fordítva lenne. Más szóval, értelmünk az érzéki vágyaink rabszolgája, és ezért úgy viselkedünk, mint az állatok, akiknek nincs értelmük. A megfelelően rendezett lélek az értelmet és az akaratot használja az érzéki vágyak irányítására, hogy azok a helyes értelemnek megfelelően rendezettek legyenek.

Mik ezek az érzéki vágyak? A domonkos felfogás szerint ezek közé tartoznak a haragvó képesség (irrascibile) és a vágyódó képesség (concupiscibile) vágyai, és ezek a testünkben, nem pedig a lelkünkben találhatók. Ezek az vágyak azokat a természetes javakat kívánják, amelyeket Isten az emberi természet használatára és parancsolatainak teljesítésére teremtett. A vágyódó képesség minden közvetlen, érzéki élvezetre vágyik, de különösen két természeti jó felé irányul: az étel és a szexuális aktus (nemzés) felé. Ezek a dolgok önmagukban jók, de az eredendő bűn által romlásunk okozóivá válhatnak.

Az ember bukott állapotában a vágyódó képesség az értelmet az étel és a szexuális aktus iránti vágyak rabjává teszi, ami két elhatalmasodó bűnt eredményez: a falánkságot és a kéjvágyat. Ezek – az étel utáni vágy és a házastársi aktus – nagyon erős természetes hajlamok, mivel az emberi természet számára (az Isten által teremtett és a helyes értelem által elrendelt) nagy jót jelentenek, így a hozzájuk kapcsolódó bűnök különösen uralkodóak a bukott ember számára.

Így modern világunkban, amely az eredendő bűnt fékező minden hatást ledobott magáról, ezt a két mindent elsöprő rosszat látjuk: a falánksági fogyasztást és a paráznaság rabszolgasorba taszító szellemét. Ezekhez aztán hozzáadhatjuk a közösségi média mindent átható uralmát, amely a technológia segítségével manipulálja ennek a vágynak a közvetlen örömeit. [1] Valóban, a modern korszakot, amely megkísérelte trónfosztani Krisztus Királyt, a “test uralmának” – vagyis a vágyódó képesség uralmának – nevezhetjük, ugyanúgy, mint a Sátán uralmát, aki a test bűneit különös hatékonysággal használja fel a terveihez.

A böjt: a természeti és az isteni törvény egyik alapvető parancsa

Mivel a bukott emberben különösen a bujaság és a falánkság uralkodik, az atyák azt mondják, hogy ez a két rossz az első, amelyet a lelki életben le kell győzni, ezért nagyon nehéz a lelki életben előrehaladást elérni, ha a vágyódó képességet még mindig ezek az érzéki vágyak uralják. Különösen a kéjvágynak van különösen sötétítő hatása az értelemre, amint azt modern világunk teljes irracionalitása mutatja [3].

Könnyen belátható, hogy a böjt miként fékezi a falánkságot, de hogyan segít a bujaság elleni küzdelemben? Ennek az az oka, hogy mindkettő olyan rossz, amely ugyanazt a vágyódó képességet érinti. A böjtöléssel a lélek azt a vágyódó képességet kormányozza, amely – a bujaság és a falánkság által – Isten ellen lázad. Így a böjtöléssel a lélek mindkét rosszat ugyanazzal a gyakorlattal támadja meg.

A böjt tehát olyan eszközzé válik, amellyel a vágyódó képességet a helyes értelemnek megfelelően mérsékelni lehet. Ezáltal a falánkság vétke a mértékletesség erényévé, a kéjvágy vétke pedig a tisztaság erényévé alakul át. Ezért mondja Augustinus, összefoglalva az összes szentek tanítását, hogy “a böjt megtisztítja a lelket, felemeli az elmét, aláveti a testet a léleknek, megtörtté és alázatossá teszi a szívet, szétszórja a vágyódás felhőit, eloltja a kéjvágy tüzét, meggyújtja a tisztaság igazi fényét.”[4].

Szent Tamás hozzáteszi: “Mindenki köteles az értelem természetes belátása révén gyakorolni a böjtöt, legalább annyira, amennyire szükséges ezen célok miatt” [5]. Maga a természeti törvény is jelzi, hogy a böjtöt gyakorolni kell, mert egy nem katolikus is beláthatja az értelmét használva – ahogyan egyesek teszik -, hogy az embert a falánkság és a kéjvágy rabszolgasága vadállattá változtatja.

Ezen felül Isten már az Ószövetségben is megparancsolta a böjtöt, súlyos büntetést állapítva meg: “Mindaz, aki nem tagadja meg magát ezen a napon [a böjt napján], vesszen el népéből(Lev23,29). Urunk idejében általános szokás volt, hogy minden héten két napon – hétfőn és csütörtökön – böjtöltek, ezért említi a példabeszéd a heti kétszeri böjtöt (Lk 18,12). Ez a szokás már kialakult, így Urunk nem adott előírást, hanem egyszerűen csak azt mondta, hogy amikor böjtölsz, ne böjtölj úgy, mint a képmutatók (Mt 6,16). Ezért alakult ki a keresztény hagyomány az apostoli időktől kezdve, hogy más napokon böjtöljenek, mint a “képmutatók”, hogy megkülönböztessék a keresztényt a zsidótól. Keleten egy nagyon korai dokumentum tanúskodik erről:

„Ne legyen a ti böjtötök a képmutatókéval azonos, mert ők a hét második és ötödik napján böjtölnek; de böjtöljetek a negyedik napon és az előkészületen”. [6]

Így a keleti keresztények az apostoli idők óta minden héten böjtölnek szerdán – Urunk elárulásának napján – és pénteken – Urunk szenvedésének napján. Nyugaton erősebb hangsúlyt kapott Urunk szenvedése, így a péntek lett a böjt elsődleges napja, bár a kántorböjtök idején a szerda és a szombat is bekerült (a szombati böjt Rómában szintén nagyon régi szokás). Az apostolok így tanították a rendszeres böjtöt, amely a különböző régiókban eltérő szokásokká fejlődött.

Ezért mondja Szent Tamás, hogy maga a böjt erény, és ezért szokás, amelyet rendszeres – általában heti – gyakorlással kell elsajátítani. Szent Tamás azonban további különbséget tesz a böjtölési kötelezettség tekintetében a böjt természetes törvénye és az egyházi tekintélyen keresztül közvetített isteni törvény között. Ez azt jelenti, hogy az egyház a böjti szabályokat az egyes vidékek szokásai szerint állapította meg, és idézi Augustinust, aki szerint “Minden tartomány tartsa magát a saját gyakorlatához, és tekintsen úgy az idősek parancsaira, mintha azok az apostolok törvényei lennének.”[7] Így nyugaton és keleten különböző böjti szabályok születtek, mint mondtuk, a helyi szokásoknak megfelelően kialakítva, de mindegyiket azzal az alapvető kötelezettséggel tartották, hogy a böjt szükséges a lelki élethez.

A böjt mint bűnbánat és elmélkedés

De az érzéki vágyak mérséklésén kívül Szent Tamás a böjt erényének két másik célját is meghatározza. Az első a bűnbánat és a bűnért való elégtétel, amelyre Szent Tamás a Jo 2, 12-t idézi: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtöléssel, sírással és gyásszal. Ezért különösen a nagyböjt bűnbánati időszakában a böjt szabályait minden keresztény egyház minden régióban előírta (bár a szabályok között vannak sajátos eltérések). [8]

De miután a test mértékletességét és a bűnbánatot már gyakorolták, megmutatkozik a böjt harmadik és legmagasabb rendű célja:

„Azért folyamodunk a böjtöléshez, hogy elménk szabadabban emelkedjen fel a mennyei dolgok szemlélésére: ezért mesélik Dánielről, hogy három hét böjt után kinyilatkoztatást kapott Istentől.”

A böjti szabályok nemcsak a húsoktól, hanem a tejből és tojásból készült ételektől való tartózkodást is előírták. Miért van ez így? A régiek könnyen megfigyelhették – még ha a tudományos kifejezéseik mások is voltak -, hogy ezek az ételek sok zsírt tartalmaznak, ami az érzéki vágy növekedését okozza, álmossághoz és az elme tompulásához vezet. Ezért a böjt a kevesebb étellel és kevesebb zsírral könnyített a vágyódó képességen, és így az értelem könnyebben fel tudott emelkedni a szemlélődésre.

Ez az oka annak, hogy a hal volt az egyetlen megengedett hús, mivel sovány, kevés zsírt tartalmazó hús volt. Ez megmagyarázza a Nagyböjt vagy húshagyó kedd eredetét is, amely napon az összes tojást és tejet fel kellett használni – különböző szokás szerinti finomságokkal, például a lengyel pączki-val -, mivel húsvétig nem ették újra. Szent Tamás így foglalja össze a böjt fontosságát az egész évi ünnepnapokon való áhítatos szemlélődés érdekében:

Húsvét ünnepén az ember elméjét áhítattal az örökkévalóság dicsőségére kell emelni, amelyet Krisztus a halálból való feltámadásával helyreállított, ezért az Egyház böjtöt rendelt el közvetlenül a húsvéti ünnep előtt; és ugyanezen okból a főünnepek előestéjén is, mert ekkor kell felkészülni a közelgő ünnep áhítatos megtartására. Ugyancsak az Egyházban az a szokás, hogy az év minden negyedénél (kántorböjt – azaz évnegyedes böjt) végzi a szenteléseket… és akkor mind a felszentelőnek, mind a felszentelésre jelölteknek, sőt az egész népnek, amelynek javára felszentelik őket, böjtölnie kell, hogy felkészüljön a felszentelésre.”

Így böjtöltek és tartózkodtak atyáink a böjtnek ebben a régóta bevett szokásában az Egyház minden vidékén. De ez nemcsak a bujaság és a falánkság alapvető vétkeinek leküzdésére szolgáló alapszabály volt, hanem rendszeres szigorral járó fegyelem, amellyel a szentek a szemlélődés magaslataira emelkedtek, és jóvátételt ajánlottak Istennek az emberek bűneiért.

A II. vatikáni zsinat idején az Egyház már jóváhagyta a böjti szabályok némi enyhítését. Jelentős enyhítés történt XIV. Benedek alatt 1741-ben, és még több a 20. században, különösen a II. világháború alatti élelmiszerhiány idején. A háború utáni években azonban az egyházi hatóságok egyre erősebb társadalmi törekvést ismertek fel a tisztaság elleni minden bűn normalizálására. Az 1920-as és 30-as években már a jazz-korszak “első szexuális forradalma” zajlott.

1950-ben, Szent Goretti Mária szentté avatásán XII. Piusz homíliájában azt mondta:

Az elmúlt ötven év alatt, a tisztességes emberek gyakran gyenge reakciójától kísérve, a gonosz gyakorlatok összeesküvése zajlott, amelyek könyvekben és illusztrációkban, színházakban és rádióműsorokban, stílusokban, klubokban és a strandokon propagálták magukat, megpróbáltak utat törni maguknak a családban és a társadalomban, a legnagyobb kárt a fiatalok körében okozva, még a legzsengébb korúak körében is, akikben az erény birtoklása természetes örökség.” [9]

Ezért mondhatta a II. vatikáni zsinat előestéjén Ottaviani bíboros az egyik előkészítő dokumentumban:

„Az erkölcsi rend a keresztény szemérem és tisztaság megváltoztathatatlan elveit védi. Ismerjük azokat az energiákat, amelyeket a divat, a filmek és a sajtó világa jelenleg arra fordít, hogy a keresztény erkölcs alapjait e tekintetben megingassa, mintha a hatodik parancsolatot elavultnak kellene tekinteni, és szabad utat kellene engedni minden szenvedélynek, még a természetellenesnek is. A Zsinatnak lesz mondanivalója e témával kapcsolatban. Tisztázni és végül elítélni fog minden olyan kísérletet, amely a pogányság újjáélesztésére irányul … ellentétben az erkölcsi renddel.” [10]

Sőt, a fatimai Szűzanya volt az, akinek üzenete az egész világon erősödött a Harmadik Titok 1960-as kinyilatkoztatását várva. Ennek az üzenetnek az egyik legerősebb része a gyökerére mutatott arra, amivel a társadalom akkor már évtizedek óta szembesült: “Több lélek kerül a pokolba a test bűnei miatt, mint bármilyen más okból.”[11].

De a test bűnei elleni józan figyelmeztetés helyett a háború utáni világgal kapcsolatos Teilhard-féle optimizmus uralta az egyházi vezetőket a zsinaton és utána is. A modern világnak, amely napról napra jobban rabjává válik érzéki vágyának, nem a “jótékony anatémát”, hanem az irgalom irgalmatlan “gyógyszerét” adták. És így a modern ember böjt iránti megvetését – amely nyilvánvalóan féktelen vágyának és falánkságának következménye – nem megfékezték, hanem megerősítették. A modern böjti szabályokat 1966-ban olyan mértékben enyhítették, hogy a rendszeres böjt gyakorlata – az alapvető erkölcstelenségek elleni alapvető fegyver – szinte teljesen eltűnt a katolikus hívek életéből. VI. Pál 1966-os katasztrofális döntése után a mocsok – mint egy rothadó szennyvízáradat – az 1968-as (második) szexuális forradalomban szabadult el, és a többi már történelem.

A böjtöléssel kapcsolatos modern tévedések

Az újítók a böjt elnyomását kettős tévedéssel indokolták: az egyik a tanításban és a lelki életben, a másik a modern világ állapotára vonatkozó téves állításban. Ez az az irracionális és csábító állítás, miszerint a modern ember már túlhaladt azon, hogy olyan gyakorlatokra vonatkozó szabályokra legyen szüksége, mint a böjt, és képes uralkodni saját vágyain. Mindenki számára magától értetődőnek kellene lennie, hogy ez az állítás nem tükrözi a valóságot.

De a tanításban azt állították (és VI. Pál elfogadta), hogy a szeretet művei a böjt önmegtagadását a lelki élet mindenféle vesztesége nélkül helyettesíthetik. [12] De a szeretet művei – bár önmagukban jók és dicséretesek – nem fékezik meg az érzéki vágy túltengését. A lelki életet akadályozza, hogy az alapvető erkölcstelenségeket nem támadják meg gyökerüknél. Ezután egy neognoszticizmus uralkodott, amely azt állította, hogy az önmegtagadás kizárólag belső dolog, és nem kell, hogy a testet érintse. Ez a tévedés azonban rosszabb volt, mint az első, mivel tagadta az ember alapvető felépítését, amely szerint az ember egyszerre lélek és test, egy személyben egyesülve.

De ez táplálta a legsúlyosabb tévedést, amely azt állította, hogy az ember inkább alkalmas a szabadságra, mint a törvényre. Ez nem volt más, mint egy retorikai lepel, amellyel a bukott ember örökre elrejthette az eredendő bűn szégyenét. E dogma tagadása – legalábbis a gyakorlatban – áll a szabadságnak a törvénnyel szemben való torz kijátszásának középpontjában, hogy a hús-vér test bűneinek teljes szabadságot és korlátoktól mentességet adjon, ami a bűn teljes rabszolgaságához és szellemi vaksághoz vezet. Ilyen a mai modern világ állapota, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a katolikus pásztorok és hívek átadták magukat a rabszolgasorba taszított Bukott Ember zabolátlan követeléseinek.

Hogyan kell böjtölni: Gyakorlati bölcsesség az atyáktól

Mindezek ismeretében döntő fontosságú, hogy azok a katolikusok, akik a lelki életben előre akarnak lépni, ismét visszaszerezzék atyáink fegyelmét a böjt erényében. Nincs jobb alkalom ennek visszaszerzésére, mint a nagyböjt.

Miután egy lélek meggyőződött a böjt szükségességéről, döntő fontosságú, hogy elkerülje az atyák által e kérdésben leggyakrabban azonosított hibát: a mértéktelen buzgóságot.[13] Az ördög elragadja a nagylelkű lelkek jámbor szándékait, és úgy csavarja el őket, hogy ha nem vállalják a teljes önmegtartóztatás és a napi böjt szigorú fegyelmét, akkor nem böjtölnek igazán. Ennek eredményeként ezek a lelkek két nap után kiégnek és kudarcot vallanak, csüggedésbe esnek, és teljesen abbahagyják a böjtöt.

Ehelyett legyen benned alázat, hogy a lehető legobjektívebben nézz magadra: milyen mértékű böjtöt tudsz végezni, hogy megszokd a böjtölést? Kezdd azzal, hogy minden pénteken (nem csak nagyböjtben) tartózkodsz a hústól. Amint ezt rendszeresen meg tudod tenni, kezdd el kihagyni a pénteki reggelit. Ha ez már szokássá vált, fontold meg, hogy teljes böjtnapot csinálj belőle, és pénteken csak egyszer étkezzél. Nagyböjtben ugyanezt megteheted szerdán is. Ha így teszel, akkor máris a böjt erénye felé haladsz. A hagyományos böjt a nagyböjtben a hét hat napján naponta csak egy étkezés, és a hús- és tejtermékektől való tartózkodás minden nap, még vasárnap is.

Légy óvatos a húsvét alatt: könnyen elveszítheted a böjtölés egész erényét, ha az ünnepek eme ünnepén túlzott lakomákba bocsátkozol. Helyes, ha ilyenkor minden böjtöt lazítunk, de az is bölcs dolog, ha a böjtöt nem szüntetjük meg teljesen. Folytassunk például némi önmegtartóztatást péntekenként a húsvét alatt, majd a pünkösd utáni időszakban térjünk vissza a teljes böjti fegyelemhez.

Az is nagyon hasznos, ha ezt más hívőkkel együtt tesszük (ahogyan ezt egykor a nagyböjtben gyakorolták). Fontold meg, hogy a házastársaddal együtt böjtölj, vagy csatlakozz egy Exodus 90 csoporthoz. E rendszeres böjti fegyelem fenntartásával Isten kegyelméből meglesz az alapvető fegyvered a kéjvágy és a falánkság démona elleni küzdelemhez, és a szentség eléréséhez.

Jegyzetek

[1] A közösségi médiát az alkotók úgy tervezték, hogy manipulálják az embereket, hogy a maximális profit érdekében rabszolgasorba taszítsák őket a kedvelések, retweetek és követők örömével. Ezt az alkotók nyíltan elismerik, például a Facebook létrehozója, Sean Parker.

[2] ld. Cassianus, Institutes, 5. és 6. könyv

[3] Szent Tamás azt mondja, hogy az ostobaság – a bölcsesség ellentéte – egyenes következménye a kéjvágy bűnének. (II-II q46 a3).

[4] De orat. et Jejun., Serm. lxxii (ccxxx, de Tempore). idézve in II-II q147, a1.

[5] II-II q147 a3

[6] Az előkészület a hetedik nap, a szombat előtti nap volt. Didache, 8. fejezet. Ez az apostoli tanítás egyik legkorábbi írásos emléke, amelyet Kr. u. 100 körül jegyeztek le.

[7] De Lib. Arb. iii, 18; cf. De Nat. et Grat. lxvii. Quoted in II-II q147 a8.

[8] A halevés szokása a nagyböjt idején például sohasem terjedt el keleten, ahol nemcsak a haltól, hanem a bortól és az olívaolajtól is tartózkodtak. Ez valószínűleg a nyugati tartományok (különösen annak északi részei) és a keleti tartományokat uraló számos városi központ közötti gazdasági különbségekre utal.

[9] XII. Piusz, Homília Szent Maria Goretti szenttéavatásán. 1950.június 24.

[10] II. vatikáni zsinat előkészítő jelentések. trans. Aram Berard, (Philadelphia, The Westminster Press, 1965), 51.

[11] Szent Alfonz ugyanezt mondja erkölcsteológiájában: “Nem habozom azt állítani, hogy mindenki, aki elkárhozott, a szexuális tisztátalanság eme egyetlen bűne miatt kárhozott el (vagy legalábbis anélkül nem)” Moral Theology Vol. II Book IVa, trans. R. Grant, (Mediatrix Press: 2017), p. 465.

[12] VI. Pál (1966), Paenitemini.

[13] Cassianus, Beszédek I, ch. 17.

Fasting is a Virtue – OnePeterFive

https://invocabo.wordpress.com/2022/02/22/timothy-flanders-a-bojtoles-ereny-amely-szukseges-a-szentseghez/

Nem megfeledkezni róla

A háttérhatalom csicskái fokozatosan szorítják a kötelet a nyakatok körül. Intézkedéseiknek lélektani hatásaiért senki nem fog felelősséget vállalni. Szerintetek minek tartanak titeket megvezetőitek? Igen, négy lába van.

Ha egyszer hallottad….többé nem tehetsz úgy, mintha…

Kényszerítés Btk. 195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Btk. 332. § Közösség elleni uszítás

Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet ellen,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen, vagy
c) a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Btk. 338. § Közveszéllyel fenyegetés
(1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

Haragom sokak számára ismeretlen, de tudnotok kell a következőket: Ha egy ember, aki ismer Engem, káromolja a Szentlelket, Én soha nem fogok tudni neki megbocsátani. Semmi sem tudja, és nem is fogja megváltoztatni ezt a tényt, mivel az ilyen ember már döntött a saját sorsa felett, ezért a megbékélés nem lehetséges. Annak az embernek, aki Színem elé járul, és megpróbálja megindokolni az élet kioltását, tudnia kell, hogy az ő életét Én fogom kioltani. Ha valaki eladja a lelkét a Sátánnak, Én azt nem tudom visszavenni, mivel ő már eggyé vált a gonosszal. Amikor egy ember, aki Fiam, Jézus Krisztus Nevében beszél, elpusztítja az Enyéim lelkét, örökre félre fogom őt dobni. Féljétek most Haragomat, mert Én minden olyan lelket meg fogok büntetni, aki a végsőkig dacol Akaratommal.

Zarándoklat Érdért és a környező településekért 2020. október 3-án

2021. október 2-án, szombaton.

Hogy hová?

Az Érdi Élő Rózsafüzér Zarándoklatra a városért és a környező településekért, az itt élő családokért, Isten kegyelmébe s a Szűzanya oltalmába ajánlva őket!


A Boldogságos Szűz rózsafüzére, mely a második évezredben a Szentlélek indítására fokozatosan alakult ki, olyan imádság, melyet sok szent szeretett, és a Tanítóhivatal buzdít imádkozására. A maga egyszerűségében és mélységében most, az épp megkezdődött harmadik évezredben is nagyon jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje. Nagyon jól beleillik annak a kereszténységnek a lelki útjába, mely 2000 év múltán sem veszített semmit a kezdeti frissességből, s érzi Isten Szentlelkének “evezz a mélyre” késztetését, hogy újra elmondja, sőt elkiáltsa a világnak, hogy Krisztus az Úr és Üdvözítő, “az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6), “az emberi történelem célja, az a végpont, melyre a történelem és a civilizáció vágyai irányulnak”.

II. János Pál pápa

A rózsafüzér ugyanis – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemeinek egyszerűségében sűrítve tartalmazza az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az ő örök Magnifikátja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezessék Krisztus arca szépségének szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből.

részlet II. János Pál pápa ROSARIUM VIRGINIS MARIAE apostoli leveléből

Program

A koronavírus-járványra tekintettel az idei zarándoklat is rendhagyó módon kerül megszervezésre:

A Bem téri templomnál szabad választás szerint két ágra bomlunk majd, melyek a lenti táblázat időbeosztása szerint fognak haladni egészen az Újvárosi templomig, ahol ismét egyesülünk. Innen már közösen megyünk tovább Óvárosba, ahol 17.00-tól Spányi Antal megyéspüspök tart majd szentmisét. A zarándoklat során az egyes állomásoknál rövid elmélkedések lesznek, ahol lehetőséget biztosítunk mindenki számára mellékhelyiség használatára és víz fogyasztására.
A püspöki szentmisét követően mindenkit szerettel várunk az agapéra!

  • Az indulás idén is Érd-Parkvárosból a Szent István király templomtól lesz.
  • Minden zarándok egyénileg oldja meg a kiindulási és csatlakozási pontokhoz való utazást.
  • A plébániák, templomok nyitva lesznek (kivéve Regina Mundi), ahol a mosdó használata biztosított lesz. Szájmaszk viselése nem kötelező.
  • Az étkezést és a folyadékpótlást mindenki egyénileg oldja meg.
  • Óvárosban a záró Szentmisével adunk hálát a zarándoklat kegyelméért. Az agapé elmarad. A Szentmise 16.00-kor kezdődik.

Ha kérdése van a programmal kapcsolatban, írjon nekünk!

Részletek

Az állomások témái

I. állomás, Bem tér
Indulás
II. állomás, Nővérek
Előképek I. Bárány vacsora
III. állomás, Ciszter nővérek, Parochia, Fundoklia
Előképek II. Manna, Illés kenyere
IV. állomás, Postás telep, Tusculanum
Előképek III. Kenyérszaporítás- Kánai menyegző
V. állomás, Érdliget, Újtelep Az utolsó vacsora
VI. állomás, Újváros
Az első szentmise: Emmauszi tanítványok

A zarándoklat útvonala

A zarándoklat útvonala Érd térképén

 

A Szűzanya és Jézus kérésére indítjuk el ezt az IMALÁNCOT a Kápolnáért

A Szűzanya és Jézus kérésére indítjuk el ezt az IMALÁNCOT!
           A KÁPOLNÁÉRT, az ország vezetőiért, hogy lássák be végre, EZ,KELL!!!
Az országunkért, hogy MEGTÉRJEN,hogy a nemzetünk felemelkedjen.
A Szűzanya szándékaira, hogy a mi imádságaink segítségével meg tudja vakíttani a sátánt, és el tudja taposni az ősi kígyó fejét!

Ezért a nap 24 órájában imádkoznunk kell! ez fél óra imádság annak a részéről, aki ebbe bekepcsolódik. Kérek mindenkit, aki úgy gondolja, hogy meghozza ezt az áldozatot, az tegye meg:
Jézus és Mária Szent nevében!
A napot , éjféltől, éjfélig, fél órákra felosztottuk:
0:00-0:30:  Örvendetes rózsafűzér.
0:30- 1:00, Világosság rózsafűzér.
1:00- 1:30: Fájdalmas rózsfűzér.
1:30- 2:00: Dicsőséges rózsafűzér. és így tovább, éjfélig.
Már elég sokan vagyunk, de vannak üres helyek, többen vannak akik ugyanazt az időpontot választották, ezért ide írom, ahol még nincs senki.: 0:-0:30,  0:30- 1:00,  1:00- 1:30,  4:30- 5:00,
6:30-7:00,,7:30- 8:00, 8:30- 9:00, 9:30- 10:00, 10:30- 11:00, 12:30- 13:00,13:30- 14:00, 14:00-14:30,
16:30-17:00,17:30-18:00,18:00-18:30, 18:30-19:00, 19:30-20:00, 21:30-22:00, 23:30- 0:00,
17 helyen 1-1-személy van, tehát van még bőven hely, jó lenne, ha hárman , négyen lennénk egy , egy helyen, ha valaki kiesik valamilyen okból, a LÁNC ne szakadjon szét.
Kérlek segítsetek! A következő telefonszámon várom a jelentkezéseket, ahol a részleteket is meg tudjuk beszélni.

Szeretettel:  Kocza Ferencné  Ica    06/30/ 2462308.

Ima a tisztítótűzbe szenvedő lelkekért

Kedves Testvérek !

Jézus Szíve bízom benned “-100 -szor elmondva 30.000 napi búcsút nyernek általa a lelkek.
Minden egyes Üdvözlégy 2000 napi tísztítótűzbeli vezeklést jelent.
Akik 1000 rövid imádságot mondanak el napjában 300.000 napi búcsút nyerhetnek el.
Hatékony imádság a következő:
Örök Atya, felajánlom neked Jézus legdrágább vérét-amely a mai napon a világ összes szentmiséjében megjelenik a purgatóriumba szenvedő lelkekért.
A mi Urunk megmutatta Szent Gertrúdnak a szabaduló lelkek nagy sokaságát, akik ennek az imádságnak a hatására távoztak a purgatóriumból a mennybe. Mivel a szent ezt az imát többször is elmondta.
Szent József atyánk ígérete szerint a következő fohász egyszeri elimádkozásával ( kegyelmi állapotban)  1000 lelket szabadíthatunk ki a tisztítótűzből.
Isten Anyja , Társmegváltója a Világnak imádkozz érettünk.
Isten Áldjon Mindenkit !

Uram! Magasztallak az idei évért is. Sok áldásodat vettem el, köszönöm Neked. Miképpen azt is, hogy mindeddig megsegítettél. Hálaadás van bennem akkor is, ha voltak veszteségeim, ha sok minden másképpen alakult, mint ahogyan én szerettem volna. Meglett a Te akaratod és az a legjobb. Nekem is. Köszönöm Uram! Ámen

Zalaegerszeg városért végzett élő rózsafüzér 2020. október 10-én

Október 10-én, szombaton élő Rózsafüzér zarándoklat lesz Zalaegerszegen. Több helyről indulnak zarándokok, hogy a Kertvárosi-templomban közösen imádkozzanak járvány megszűnéséért, az orvosokért, az ápolókért, a betegekért.

Besenyőből és Bazitáról reggel 8-kor, a Nagytemplomtól de. ¼ 9 órakor indulnak a zarándokok.

A kertvárosi templomban 10 órától rózsafüzér, majd szentségimádás, 11 órakor szentmise.

Bővebben: https://www.martinus.hu/hirek/10239/elo-rozsafuzer-zarandoklat-zalaegerszegen

 

Marosvásárhely: élő rózsafüzér zarándoklat a járványhelyzetben is 2020. október 10-én

Élő rózsafüzér zarándoklatot tartottak Marosvásárhelyen október 10-én a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának szervezésében. A gondolat a csoportot vezető Tulit János szívében született meg hét évvel ezelőtt, egy Medugorje-i zarándoklaton. Azóta minden évben, a Magyarok Nagyasszonya emléknapjához közel eső szombaton élő imaláncot vonnak a város köré. „Célunk, hogy körbeimádkozzuk Marosvásárhelyt az imacsoportjainkkal, rózsafüzér társulatainkkal, hogy minél több testvérünk utat találjon égi édesanyánkhoz, általa pedig Jézushoz” – mondta el Tulit János.

Találkozz Jézussal hét nap 24 órában – 168 óra az Úrral Szegeden

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eredeti időpontjában, 2020. szeptember 13–20. között 168 órás szentségimádást szerveznek Szegeden. Ez lesz a város első egyhetes, százhatvannyolc órán át tartó szentségimádása, melynek során sokan, sok plébániáról, közösségből és mozgalomból imádkoznak együtt egy héten keresztül az Úr előtt.

A folyamatos imádság szeptember 13-án, vasárnap este 7 órától kezdve egész héten, éjjel-nappal minden egész órában váltva egymást a következő hét vasárnapjáig, szeptember 20-án este 7 óráig tart majd. A helyszín a Dáni utcai Szent József jezsuita templom kápolnája.

A kezdeményezés célja, hogy a résztvevők találkozzanak Jézussal, a forrással, és együtt imádkozzanak Szeged városáért, a plébániákért és közösségeik megújulásáért.

Az Oktatási és a Pasztorális Helynökség, illetve az Adoratio csoport szervezésében megvalósuló eseményre ITT lehet jelentkezni. A lefoglalt órákhoz új személyek is csatlakozhatnak. A jelentkezők között családok, barátok, közösségek, munkahelyi csoportok vállaltak egy-egy órát a közös imából és felajánlásból. A kihívás 168 embernek, illetve imapárnak szól.

Az egy héten keresztül tartott szentségimádásba bárki, bármikor bekapcsolódhat, és hosszabb-rövidebb időre betérhet az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus elé.

http://szeged-csanad.hu/2020/08/31/talalkozz-jezussal-het-nap-24-oraban-168-ora-az-urral-szegeden/

14 év figyelmeztetései és válaszai

Abádszalók, Abony, Ábrahámhegy, Adács, Algyő, Alsóberecki, Alsóörs, Alsószentmárton, Ambrózfalva, Angyalföld, Aszód, Bácsalmás, Baja, Bajánsenye, Bakonybél, Balassagyarmat, Balatonakali, Balatonőszöd, Balmazújváros, Báta, Békéscsaba, Besenyőtelek, Borsodnádasd, Böhönye, Bucsa, Búcsú, Budaörs, Bükkzsérc, Cegléd, Celldömölk, Csány, Csepreg, Csorna, Csömör, Csurgó, Dág, Debrecen (én nem találtam meg a fénykeresztet), Dédestapolcsány, Doboz, Dombóvár, Dunakeszi, Dunaújváros, Edelény, Eger, Érd, Érpatak, Esztergom, Felsőpetény, Felsőzsolca, Fonyód, Füle, Gádoros, Gátér, Gencsapáti, Gerendás, Göd, Gödöllő, Gönc, Gönyű, Gyomaendrőd, Győr, Györgytarló, Györköny, Gyulaháza, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hatvan, Hegyeshalom, Heves, Hódmezővásárhely, Homokmégy, Iharosberény, Ipolytarnóc, Jánoshalma, Jánoshida, Jászapáti, Jászfényszaru, Jászkarajenő, Jászladány, Kaba, Kakucs, Kaposvár, Karcag, Kartal, Kaszaper, Kazincbarcika, Kecskemét (azóta már van egy a Szentháromság temetőben, de szerintem kevés), Kenderes, Kenéz, Kertészsziget, Kétpó, Kisfalud, Kisköre, Kistelek, Királyegyháza, Kisbágyon, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kispalád, Kisújszállás, Komárom, Komló, Kondoros, Kőbánya, Kölesd, Kőszeg, Madaras (már felállítva a fénykereszt), Magyarkeszi, Magyarsarlós, Makó, Márkó, Martfű. Martonvásár, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Mezőtúr, Mikepércs, Miske, Miskolc (kevés az egy fénykereszt a Szent Anna plébániatemplomnál), Monor, Nádudvar, Nagyatád, Nagyecsed, Nagykamarás, Nagykőrös, Nagyszentjános, Naszály, Nyárlőrinc, Nyíracsád, Nyírtelek, Onga, Orosháza, Ózd, Őr, Örkény, Palotás, Pásztó, Pécs, Perkáta, Petőfiszállás, Piliscsaba (azóta már van) , Pilisszentkereszt, Pogány, Putnok, Püspökladány, Rajka,  Rakamaz, Rákóczifalva, Rákosmente, Romhány, Rozsály, Sajószentpéter, Salgótarján, Sárbogárd, Sárisáp, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Sellye, Siófok, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Somogyvámos, Sümeg, Szabolcs, Szárföld, Százhalombatta, Szeged, Szegvár, Székesfehérvár (amióta a Prohászka Vasútvidéki plébániatemplom keresztje ki van világítva, azóta nem hallottam onnan figyelmeztetésről), Szekszárd, Szentendre (vita van róla, hogy mégis miért kell fénykereszt az Állomás térre), Szentes, Szentgyörgyvölgy, Szentkirály, Szerencs, Szokolya, Szolnok, Szombathely, Szulimán, Tápiószecső, Tápiószőlős, Taszár, Tata, Tatabánya, Telekgerendás,  Teleki, Tenk, Terézváros, Terpes, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszakürt, Tiszaörs, Tompa, Torony (ezek szerint még nem állították fel), Tura, Újbuda, Újpest, Újsolt, Úrhida, Vácszentlászló, Vámosmikola, Varbó, Vecsés, Végegyháza, Vértesszőlős, Veszprém (kevés az egy fénykereszt, az örökimádás mellett) , Vésztő, Viharbükk, Villány, Vizslás, Zalaháshágy, Zánka, Zirc, Zugló

2019

HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

2020. március 6-a óta szerkeszthetlenek:

 

AKV0