Zalaegerszeg városért végzett élő rózsafüzér 2020. október 10-én

Október 10-én, szombaton élő Rózsafüzér zarándoklat lesz Zalaegerszegen. Több helyről indulnak zarándokok, hogy a Kertvárosi-templomban közösen imádkozzanak járvány megszűnéséért, az orvosokért, az ápolókért, a betegekért.

Besenyőből és Bazitáról reggel 8-kor, a Nagytemplomtól de. ¼ 9 órakor indulnak a zarándokok.

A kertvárosi templomban 10 órától rózsafüzér, majd szentségimádás, 11 órakor szentmise.

Bővebben: https://www.martinus.hu/hirek/10239/elo-rozsafuzer-zarandoklat-zalaegerszegen

 

Marosvásárhely: élő rózsafüzér zarándoklat a járványhelyzetben is 2020. október 10-én

Élő rózsafüzér zarándoklatot tartottak Marosvásárhelyen október 10-én a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának szervezésében. A gondolat a csoportot vezető Tulit János szívében született meg hét évvel ezelőtt, egy Medugorje-i zarándoklaton. Azóta minden évben, a Magyarok Nagyasszonya emléknapjához közel eső szombaton élő imaláncot vonnak a város köré. „Célunk, hogy körbeimádkozzuk Marosvásárhelyt az imacsoportjainkkal, rózsafüzér társulatainkkal, hogy minél több testvérünk utat találjon égi édesanyánkhoz, általa pedig Jézushoz” – mondta el Tulit János.

Zarándoklat Érdért és a környező településekért 2020. október 3-án

Érd körüli gyalogos zarándoklat 2020. október 3-án Érd városáért, a környező településekért, az itt élő családokért, a koronavírus járvány legyőzéséért, a betegek gyógyulásáért és a vírus áldozatainak lelki üdvéért, Isten kegyelméért imádkozunk s a Szűzanya oltalmát kérjük.
A koronavírus-járványra tekintettel az idei zarándoklat rendhagyó módon kerül megszervezésre:

  • Minden zarándok egyénileg oldja meg a kiindulási és csatlakozási pontokhoz való utazást.
  • A zarándoklat kis csoportokban (4-5 fő), vagy családonként történik a biztonságos távolság megtartásával.
  • A csoportok indítása -létszámtól függően- kb. 5 perces időközönként lesz.
  • A plébániák, templomok nyitva lesznek, ahol a zárt térben a maszk használata kötelező. Ezeken a pontokon mosdó használata biztosított (kivétel: Regina Mundi).
  • Az állomásokon minden csoport kb. 10 percet tartózkodik és önállóan indul tovább.
  • Az étkezést és a folyadékpótlást mindenki egyénileg oldja meg.
  • Óvárosban a záró Szentmise és az agapé elmarad.

Találkozz Jézussal hét nap 24 órában – 168 óra az Úrral Szegeden

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eredeti időpontjában, 2020. szeptember 13–20. között 168 órás szentségimádást szerveznek Szegeden. Ez lesz a város első egyhetes, százhatvannyolc órán át tartó szentségimádása, melynek során sokan, sok plébániáról, közösségből és mozgalomból imádkoznak együtt egy héten keresztül az Úr előtt.

A folyamatos imádság szeptember 13-án, vasárnap este 7 órától kezdve egész héten, éjjel-nappal minden egész órában váltva egymást a következő hét vasárnapjáig, szeptember 20-án este 7 óráig tart majd. A helyszín a Dáni utcai Szent József jezsuita templom kápolnája.

A kezdeményezés célja, hogy a résztvevők találkozzanak Jézussal, a forrással, és együtt imádkozzanak Szeged városáért, a plébániákért és közösségeik megújulásáért.

Az Oktatási és a Pasztorális Helynökség, illetve az Adoratio csoport szervezésében megvalósuló eseményre ITT lehet jelentkezni. A lefoglalt órákhoz új személyek is csatlakozhatnak. A jelentkezők között családok, barátok, közösségek, munkahelyi csoportok vállaltak egy-egy órát a közös imából és felajánlásból. A kihívás 168 embernek, illetve imapárnak szól.

Az egy héten keresztül tartott szentségimádásba bárki, bármikor bekapcsolódhat, és hosszabb-rövidebb időre betérhet az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus elé.

http://szeged-csanad.hu/2020/08/31/talalkozz-jezussal-het-nap-24-oraban-168-ora-az-urral-szegeden/

14 év figyelmeztetései és válaszai

Abádszalók, Abony, Ábrahámhegy, Adács, Algyő, Alsóberecki, Alsóörs, Alsószentmárton, Ambrózfalva, Angyalföld, Aszód, Bácsalmás, Baja, Bajánsenye, Bakonybél, Balassagyarmat, Balatonakali, Balatonőszöd, Balmazújváros, Báta, Békéscsaba, Besenyőtelek, Borsodnádasd, Böhönye, Bucsa, Búcsú, Budaörs, Bükkzsérc, Cegléd, Celldömölk, Csány, Csepreg, Csorna, Csömör, Csurgó, Dág, Debrecen (én nem találtam meg a fénykeresztet), Dédestapolcsány, Doboz, Dombóvár, Dunakeszi, Dunaújváros, Edelény, Eger, Érd, Érpatak, Esztergom, Felsőpetény, Felsőzsolca, Fonyód, Füle, Gádoros, Gátér, Gencsapáti, Gerendás, Göd, Gödöllő, Gönc, Gönyű, Gyomaendrőd, Győr, Györgytarló, Györköny, Gyulaháza, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hatvan, Hegyeshalom, Heves, Hódmezővásárhely, Homokmégy, Iharosberény, Ipolytarnóc, Jánoshalma, Jánoshida, Jászapáti, Jászfényszaru, Jászkarajenő, Jászladány, Kaba, Kakucs, Kaposvár, Karcag, Kartal, Kaszaper, Kazincbarcika, Kecskemét (azóta már van egy a Szentháromság temetőben, de szerintem kevés), Kenderes, Kenéz, Kertészsziget, Kétpó, Kisfalud, Kisköre, Kistelek, Királyegyháza, Kisbágyon, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kispalád, Kisújszállás, Komárom, Komló, Kondoros, Kőbánya, Kölesd, Kőszeg, Madaras (már felállítva a fénykereszt), Magyarkeszi, Magyarsarlós, Makó, Márkó, Martfű. Martonvásár, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Mezőtúr, Mikepércs, Miske, Miskolc (kevés az egy fénykereszt a Szent Anna plébániatemplomnál), Monor, Nádudvar, Nagyatád, Nagyecsed, Nagykamarás, Nagykőrös, Nagyszentjános, Naszály, Nyárlőrinc, Nyíracsád, Nyírtelek, Onga, Orosháza, Ózd, Őr, Örkény, Palotás, Pásztó, Pécs, Perkáta, Petőfiszállás, Piliscsaba (azóta már van) , Pilisszentkereszt, Pogány, Putnok, Püspökladány, Rajka,  Rakamaz, Rákóczifalva, Rákosmente, Romhány, Rozsály, Sajószentpéter, Salgótarján, Sárbogárd, Sárisáp, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Sellye, Siófok, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Somogyvámos, Sümeg, Szabolcs, Szárföld, Százhalombatta, Szeged, Szegvár, Székesfehérvár (amióta a Prohászka Vasútvidéki plébániatemplom keresztje ki van világítva, azóta nem hallottam onnan figyelmeztetésről), Szekszárd, Szentendre (vita van róla, hogy mégis miért kell fénykereszt az Állomás térre), Szentes, Szentgyörgyvölgy, Szentkirály, Szerencs, Szokolya, Szolnok, Szombathely, Szulimán, Tápiószecső, Tápiószőlős, Taszár, Tata, Tatabánya, Telekgerendás,  Teleki, Tenk, Terézváros, Terpes, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszakürt, Tiszaörs, Tompa, Torony (ezek szerint még nem állították fel), Tura, Újbuda, Újpest, Újsolt, Úrhida, Vácszentlászló, Vámosmikola, Varbó, Vecsés, Végegyháza, Vértesszőlős, Veszprém (kevés az egy fénykereszt, az örökimádás mellett) , Vésztő, Viharbükk, Villány, Vizslás, Zalaháshágy, Zánka, Zirc, Zugló

2019

HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

2020. március 6-a óta szerkeszthetlenek:

 

AKV0

„Ego sum via et veritas et vita – Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14,6)

Az antimodernist.org/am
blogon március 1-én jelent meg egy cikk a következő címmel: „Téboly a
köbön”. A szerző e mondatokkal indítja írását: „Minden valamennyire is
egészséges értelemmel megáldott kortárs igencsak fáradságosnak tartja
nap mint nap az oktalanság tömör rakománya közepette eligazodni és
megállni a helyét. A normális mind a civil társadalmi, mind az egyházi
közegben már régóta nem a szilárd, érvényes norma, hanem egyre inkább a
kivétel.” – A szerző a továbbiakban megállapítja, hogy ez a helyzet
nem új keletű, még csak nem is pusztán pár évtizedes múltra tekint
vissza, hanem már legalább 150 éve elindult „világhódító útjára”. Már a
20. század elejétől kezdve megfigyelhető, hogy még a vallásos könyvek
is egyre inkább a szubjektivizmus, a liberalizmus és a modernizmus
hatása alatt íródtak; ettől az időtől kezdve alig található olyan
katolikus szerző, aki ezen áramlatoktól mentesen, netán ezekkel
szembeszállva ír könyveket, szól a hívekhez.
Nos, mint e honlapon már több ízben előfordult (például ezeken helyeken: a Ter 22,16-18 versszakasszal kapcsolatban, vagy a „vitam ventúri saeculi”
esetében) ezúttal is egy igen furcsa fordításra hívom fel a figyelmet,
mely a 20. század első harmadától kapott helyet a misszálékban, a
bibliafordításokban.
Nagyböjt
első vasárnapjának Böjti éneke a 90. zsoltár 1-7. és 11-16. versszaka.
A 4. vers a Biblia 1992-es fordításában így hangzik (ott már a 91.
zsoltár 4. verse): „Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz,
hűsége a védőpajzsod.” – Az 1933-ban kiadott Szunyogh-Xavér
misszáléban ez a vers így szól: „Szárnyával árnyékot bocsát reád, és
tollai alatt menedékre találsz, hűsége pajzsként vesz körül.” –
Az ugyanebben az időben kiadott német Schott misszáléban az utolsó
részben szintén a „hűség” (Reue) szó áll.
Ugyanakkor
az 1920-as Officium Divinum-ban a kérdéses részt még így fordították:
„Vállaival megárnyékoz téged, és az Ő szárnyai alatt biztos vagy. Pajzs
gyanánt vesz körül az Ő igazsága.”

Mindezek után következzen az eredeti, a latin idézet: „Scapulis suis obumbravit tibi, et sub pennis ejus sperabis. Scuto circumdabit te veritas ejus.”
Kezdjük
a legprimitívebbel, az online latin-magyar fordításokkal, melyek mind
egybehangzóan így fordítják ezt a szöveget: „Ő árnyékoz téged, és
szárnyai alatt van a reményed. Ő igazsága körülvesz téged egy pajzs.”
Csak azért közlöm ezt a fordítást is, hogy lássuk, még ez az online
automata is tudja, hogy a „veritas” igazságot jelent és nem hűséget.


Az 1994-es latin szótár segítségével könnyű megállapítani, hogy az
1920-as Officium Divinum fordítása felel meg a latin eredetinek, a
későbbiek, leginkább a legújabb, az 1994-es nagy mértékben eltér az
eredeti szövegtől.
Mindezt persze egy bizonyos szó – a veritas = igazság kifejezés – elferdítése miatt hoztam szóba: Hogyan
lehetséges, hogy kb. 1930-tól kezdve a liturgikus szövegek és a
Bibliák a veritas szót következetesen hűségnek fordítják? Milyen
szemléletmód, milyen hit, illetve hitetlenség áll e mögött a ferdítés
mögött?
Még a latinul egyáltalán nem tudók is ismerik a
veritas szó jelentését. Jézus mondta magáról: „Ego sum via et veritas
et vita – Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14,6) Ezek a
szavak számtalan helyen olvashatók, templomokban, képeken, a
katolikusok mindenütt találkoznak velük, és pontosan tudják, hogy mit
jelentenek.

Nem magyarázat a ferdítésre, hogy a két szó jelentése azonos, vagy legalább a kérdéses mondatban ugyanazt jelentik: „hűsége a védőpajzsod” (1992); „hűsége
pajzsként vesz körül” (1933), egyáltalán nem ugyanaz, mint a „pajzs
gyanánt vesz körül az Ő igazsága” (1920), vagyis a latin eredeti: „Scuto
circumdabit te veritas ejus”.


(A latin magyar szótárban a „veritas” mellett ezek a lehetséges magyar
kifejezések állnak: „valóság, igazság, őszinteség, nyíltság,
igazságosság, pártatlanság”; ezeket mind az igazság szinonimáinak is
értelmezhetjük, míg hűségről egy szó sincs.)


A katolikus tanításban, de még a mindennapi életben is egészen mást
jelent a hűség és az igazság szó! Teljesen mást, nem is lehet őket
összehasonlítani! Még a közéletben sem, pláne nem a teológiában! Ezt,
remélem, nem kell magyarázni.
Arra
kérdésre, hogy e két kifejezést miért keverik össze a „katolikus”
kiadványok már csaknem 90 éve, sajnos szintén nagyon egyszerű a
magyarázat: Az „igazság” szó nem felel meg a modern szubjektív
felfogásnak, világszemléletnek. Minden változik, ami ma igaz, az holnap
már valótlanság lehet, és fordítva: ez a modern felfogás, és nem csak a
világban, de az egyházban is. És sajnos ott is már hosszú-hosszú
évtizedek óta, nem csak az ú. n. II. Vatikáni Zsinat óta.
Ma
egy katolikust elsősorban, sőt kizárólag Jézus Krisztus igazsága
menthet meg: Hűségről, szeretetről sok szó esik a hitetlenek között is,
de igazságról csak a valóban katolikus tanítás, és tanító, azaz Urunk
Jézus Krisztus beszél, akinek igazsága pajzs gyanánt veszi körül azt,
aki hallgat rá, és az Ő igazsága szerint él és cselekszik.

http://katolikus-honlap.hu/2001/veritas.htm

Imahadjárat hazánkért – Add tovább!!!

IMA hadjárat indul Hazánkért !

 

 Mennyei Atyánk, Mindenható Istenünk, színed elé járulunk,
Benned bízva és Hozzád könyörögve kicsiny Nemzetünkért.

Már nem szabadságharcot folytatunk, élet-halál küzdelem a tét.

Dávid és Góliát. Dávid szembe mert szállni Góliáttal és győzött, mert Te, Urunk, vele voltál.
Mi is ezzel a hittel álltunk és állunk a harcban,  hisszük, hogy számíthatunk a Te segítségedre.
Imádkozzunk vezetőinkért is, hogy Istenhez hűen
vezessék országunkat, nemzetünket.
Segítsd őket, segíts minket Szentlelked erejével,
mert Tiéd az Ország, a hatalom, és a dicsőség!
Mindörökké. Ámen. 
 

*****************************************

 

Kérlek, adjátok tovább, imaháló borítsa be a Kárpát-medencét.
Mindszenty Bíboros Atya mondta: Ha lesz egy millió imádkozó magyar,
nem féltem ezt a nemzetet!
Legyen!

Nem tudjuk milyen szenvedést fogunk elviselni az Engesztelők Kápolnája meg nem épülése miatt. Nem tudjuk milyen szenvedést fogunk elviselni a Szentföldi templom nem célszerű használata miatt. Nem tudjuk milyen szenvedést fogunk elviselni a a sok templom és kápolnarombolás miatt, melyet tagad a Magyar Katolikus Püspöki Kar. Nem tudjuk milyen szenvedést fogunk elviselni a Regnum Marianum vissza nem építése miatt. S lehet folytatni, mert az Egyiptomi szerződések az Antikrisztust erősítik, csak éppen kevesen képesek ezt felfogni, pedig annyi helyen benne van a Szentírásban. Magyarországnak 7,5 millió magzatgyilkosságért, körülbelül hétszerannyi fogamzásgátlásért kell felelnie, s nem rajtunk múlik hogy mikor fog kiüresedni szinte a Kárpát-medence…
 

Martin Lenz: Az őszinte igyekezet a döntő – a győzelem Isten dolga

Hetvenedvasárnaptól határozottabban, mint korábban, fel kell készülnünk a nagyböjtre, ami azt jelenti, hogy konkrét elhatározásokat kell tennünk. De nem csak konkrétokat, hanem elsősorban helyeseket!
Egy ismert szólás szerint a pokolba vezető út jó szándékokkal van kikövezve. Ez azért lehetséges, mert ezek a „jó” szándékok nem „helyes” szándékok voltak, hanem olyanok, melyeket vagy nem gondoltak komolyan, vagy olyanok, melyek teljesítése eleve meghaladta az érintett erejét. Azok az elhatározások, melyeket csak egyszer megfogadnak, de többé nem újítanak meg; és azok az elhatározások, melyek pusztán külső ájtatosságokra korlátozódnak, de nem olyasmire irányulnak, melyekre valójában irányulniuk kellene: az a közös, hogy mind hatástalanok maradnak.

A nagyböjt elsősorban nem arra szolgál, hogy egy kicsit többet imádkozzunk, mint máskor, és arra sem, hogy kevesebbet együnk, mint máskor. Sőt, még arra sem, hogy kicsit kedvesebbek legyünk embertársainkhoz vagy lelkiismeretesebben végezzük napi feladatainkat. Bár ezek kétségen kívül dicséretes gyakorlatok, amennyiben Isten szeretetéért végezzük őket – hiszen az imádkozás rendkívül fontos, a böjtölés üdvös vezeklés és erőforrás a lélek számára, és a felebaráti szeretet és az állapotbeli kötelességek teljesítése feltétlenül szükséges –, mindazonáltal elhatározásaink csak akkor és olyan mértékben vállnak javunkra, ha olyasmikre vonatkoznak, melyek lelki előrehaladásunk szempontjából a fő akadályt jelentik. A „helyes” elhatározásoknak tehát fő hibáinkat kell megcélozniuk.

Mi az a „fő hiba”?
Az ember fő hibája az, ami összes többi hibáját és rossz hajlamát a szolgálatába igyekszik állítani. A fő hiba a gyökér és a hajtórugó, melyből hibáink és bűneink túlnyomó része származik. A külső világ vagy az ördög kísértéseivel szemben fő hibánk a saját lelkünk belsejében lapuló ellenség. Fő hibánk azért annyira veszélyes, mert gyakran szoros kapcsolatban áll fő erősségünkkel. Például, ha egy lélekben a vezető előnyei, mint például a nehéz feladatok megfontolt és céltudatos megoldása különösen kidomborodik, akkor az ilyen ember gyakran hajlik az egocentrizmusra, a kíméletlenségre, a haragra és keménységre felebarátjaival szemben. Akinek legfőbb előnye inkább gondolatainak és munkájának pontosságában és precizitásában rejlik, annak nem ritkán kell kritizálásra való hajlammal, akaratoskodással és túlérzékenységgel küzdenie. Azok, akik jól tudnak mindenkivel kommunikálni, annak a veszélynek tehetik ki magukat, hogy felületesek és tetszeni vágyók lesznek. Eközben hajlamossá válnak arra, hogy mások véleményét előbbre helyezzék az igazságnál, és ezért gyakran színleljenek. A szelíd, nyugodt típusú emberek hajlamosak a lustaságra, az érzékenységre és az elpuhulásra. Az ilyenek sokszor túlzottan engedékenyek, ami valójában nem más, mint gyengeség. Mindezek alapján arra kell vigyáznunk, hogy fő hibánk ne hagyja elvadulni lelkünkben természetes jó tulajdonságainkat. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy legerősebb külső ellenségünk, az ördög, könnyen kifürkészi legfőbb hibáinkat, és minden trükköt és megtévesztő műveletet bevet, hogy pont ezek erősödjenek bennünk a legjobban, és ezáltal ezek irányítsanak a legtöbbször bennünket.

Hogyan lehet a fő hibánkat felismerni?
Elsőnek fel kell ismernünk a gyenge pontjainkat, mert enélkül az ördög könnyen „leterít” bennünket; kijátssza gyenge védekezésünket, és meghódítja lelkünket. Azoknál, akik lelki fejlődésüknek még az elején járnak, vagyis akiknek még sokat kell harcolniuk magukkal, hogy a halálos bűnt és az önkéntes bocsánatos bűnöket elkerüljék, viszonylag könnyű a fő hibák felismerése. Később, amikor az ember már előrehaladt a lelki fejlődésben, ugyanez már nagyobb nehézséggel jár. Ilyen állapotban ezek a hibák már megpróbálnak elrejtőzni és erénynek tűnni. A büszkeség okos mértéktartásnak tetteti magát, az emberek véleményétől való függőség nagylelkűségnek.

Fő hibánk felismerésének érdekében,
1. Istenhez kell megvilágosításért könyörögnünk: „Uram, engedd lelkemet olyannak megismernem, amilyennek Te látod őt. Kegyelmed segítségével engedd meg, hogy jobban megismerjem saját magamat. Mutasd meg nekem megszentelődésem fő akadályait, azt, ami engem kegyelmed kihasználásában meggátol.”
2. Komoly önvizsgálatot kell tartanunk: Kérdezzük meg magunktól: „Mire irányulnak legfőbb aggodalmaim, amikor reggel felébredek, vagy ha egyedül vagyok? Mire irányulnak maguktól gondolataim és vágyaim?” Továbbá a lelkiismeretvizsgálat során ne csak a bűneinket ismerjük fel, hanem tegyük fel minden bűnünknél azt a kérdést, hogy miért követtük el: büszkeségből, gyávaságból, restségből, az emberek véleményétől való félelmünkben, irigységből, türelmetlenségből stb.? – Aki ilyen módon alaposan átvizsgálja bűneinek indítóokait, megtalálja ezek közül a legfontosabbat, melyben legtöbb bűnének a gyökere rejlik.
3. Ki kell kérnünk mások tanácsát. A legoptimálisabb [lenne], ha gyóntatóatyánkhoz fordulunk, de más, minket jól ismerő barát is alkalmas lehet arra, hogy olyan hibáinkra figyelmeztessen bennünket, melyeket magunk nem veszünk észre.

Hogyan győzzük le legfőbb hibánkat?
Legfőbb hibánk legyőzése nagyon fáradságos, de elengedhetetlen. A gyomot sem lehet kiirtani, ha nem gyökerénél fogva tépjük ki. Annak legfőbb oka, hogy fő hibánkat éveken keresztül nem vagyunk képesek legyőzni, abban rejlik, hogy – bár rendszeresen meggyónjuk – azt elhanyagoljuk, hogy konzekvensen és tartósan harcot folytassunk ellene. Ahelyett, hogy kirántanánk a gyökerénél fogva, mindig csak a szárait vágjuk le. Ezért aztán nem csoda, hogy a meggyónt bűnöket újra és újra elkövetjük.

De akkor hogyan lehet véglegesen legyőzni a fő hibánkat?
1. Minden lelki előmenetel alapfeltétele Istennek való készséges átadásunk, ami által magunkat tökéletesen alávetjük Neki és az Ő akaratának.
2. Az ima. Arra kell kérnünk Istent, hogy kegyelmével gyámolítson bennünket, és arra, hogy Ő maga munkálkodjon lelkünkön: „Uram, végy el mindent tőlem, ami gátol a Hozzád való eljutásomban! Uram, ajándékozz nekem mindent, ami segít Hozzád eljutnom! Uram, végy el magamtól engem, és tégy egészen Magadévá!”
3. A szükséges eszközök felhasználása. Ez azt jelenti, hogy a fő hibánkkal szemben álló erényt kell magunkban gyakorolni. Vagyis, annak ellenkezőjét kell tennünk, mint aminek megtételére magunktól hajlunk. A türelmetlenségre és haragra hajlónak Krisztus szelídségét kell szemlélnie, és meg kell tanulnia az Ő kedvéért magán erőt venni. Az elpuhultnak konzekvens fegyelmet kell a maga számára előírnia. Az önzőnek alá kell vetnie magát mások akaratának. A félénknek gyakran fel kell magában támasztania az Istenben való bizalom aktusát.
4. A mindennapi önvizsgálat. Ennek két időpontban kell megtörténnie, először a reggeli ima során meg kell újítanunk magunkban azon szilárd elhatározásunkat, hogy fő hibánkat nem követjük el, és a vele szemben álló erényt gyakoroljuk. Másodszor, az esti lelkiismeretvizsgálat során végig kell gondolnunk, hogy elhatározásunkat az adott nap mekkora mértékben sikerült végrehajtanunk. E téren elért sikereinket hálás szívvel egyedül Isten kegyelmi segítségének kell tartanunk. Kudarcainkat őszintén bánjuk meg, és szilárdan fogadjuk meg, hogy másnap jobban igyekszünk együttműködni Isten kegyelmével.
5. Némelykor nagyon hasznos, ha elkövetett hibánkért büntetést szabunk ki magunkra. Ez a büntetés lehet egy ima, vagy valami olyasmiről való lemondás, amit szívesen megtennénk, vagy valami jócselekedet, ami erőfeszítést kíván tőlünk. Ebből két nyereség származik: Egyfelől a hiba jóvátételében vezeklő erő rejlik. Másfelől nagyobb éberséget nyerünk általa a jövő számára.
6. Végezetül mindezen gyakorlatnál a kitartás a legfontosabb. A magunk legyőzése a legszívósabb küzdelem, ami csak létezik. Bátorságunkat e harcban a kudarcok ellenére sem szabad soha elvesztenünk. Istent elsősorban nem az érdekli, hogy győzünk-e vagy sem, hanem az, hogy bátran és mindenekelőtt az Ő kegyelmében való bizalommal harcolunk-e vagy sem. Az őszinte igyekezet a döntő – a győzelem Isten dolga.

Urunk Jézus Krisztus arra int, hogy az, aki tornyot akar építeni, először üljön le, és végezzen számításokat. [lásd: „Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon futja-e pénzéből, hogy fel is építse? Nehogy azután, hogy az alapokat lerakta, de befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, kicsúfolja: Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni. Vagy melyik király nem ül le, mielőtt hadba vonulna egy másik király ellen, számot vetni, vajon a maga tízezernyi katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze van, és békét kér.” (Lk 14,28-32)] –
Aki lelkében Isten dicsőségére a szentség tornyát akarja felépíteni, aki hadba vonul, hogy fő hibáját a csatában legyőzze, annak tervet kell előbb készítenie ehhez, és pontos stratégiát kell kidolgoznia. Minél konkrétabbat, annál jobb! Használjuk fel tehát a böjtbevezető időt arra, hogy határozott fogadalmakat tűzünk magunk elé, hogy azokat a szent nagyböjt alatt (és utána) hasznosan alkalmazhassuk.

„A katonák harcolnak, de Isten adja a győzelmet” (Orléansi Szent Johanna)

http://katolikus-honlap.hu/2001/bojtbevezeto.htm