Abádszalók, Abony, Ábrahámhegy, Adács, Algyő, Alsóberecki, Alsóörs, Alsószentmárton, Ambrózfalva, Angyalföld, Aszód, Bácsalmás, Baja, Bajánsenye, Bakonybél, Balassagyarmat, Balatonakali, Balatonőszöd, Balmazújváros, Báta, Békéscsaba, Besenyőtelek, Borsodnádasd, Böhönye, Bucsa, Búcsú, Budaörs, Bükkzsérc, Cegléd, Celldömölk, Csány, Csepreg, Csorna, Csömör, Csurgó, Dág, Debrecen (én nem találtam meg a fénykeresztet), Dédestapolcsány, Doboz, Dombóvár, Dunakeszi, Dunaújváros, Edelény, Eger, Érd, Érpatak, Esztergom, Felsőpetény, Felsőzsolca, Fonyód, Füle, Gádoros, Gátér, Gencsapáti, Gerendás, Göd, Gödöllő, Gönc, Gönyű, Gyomaendrőd, Győr, Györgytarló, Györköny, Gyulaháza, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hatvan, Hegyeshalom, Heves, Hódmezővásárhely, Homokmégy, Iharosberény, Ipolytarnóc, Jánoshalma, Jánoshida, Jászapáti, Jászfényszaru, Jászkarajenő, Jászladány, Kaba, Kakucs, Kaposvár, Karcag, Kartal, Kaszaper, Kazincbarcika, Kecskemét (azóta már van egy a Szentháromság temetőben, de szerintem kevés), Kenderes, Kenéz, Kertészsziget, Kétpó, Kisfalud, Kisköre, Kistelek, Királyegyháza, Kisbágyon, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kispalád, Kisújszállás, 
Komárom, Komló, Kondoros, Kőbánya, Kölesd, Kőszeg, Madaras (már felállítva a fénykereszt), Magyarkeszi, Magyarsarlós, Makó, Márkó, Martfű. Martonvásár, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Mezőtúr, Mikepércs, Miske, Miskolc (kevés az egy fénykereszt a Szent Anna plébániatemplomnál), Monor, Nádudvar, Nagyatád, Nagyecsed, Nagykamarás, Nagykőrös, Nagyszentjános, Naszály, Nyárlőrinc, Nyíracsád, Nyírtelek, Onga, Orosháza, Ózd, Őr, Örkény, Palotás, Pásztó, Pécs, Perkáta, Petőfiszállás, Piliscsaba (azóta már van) , Pilisszentkereszt, Pogány, Putnok, Püspökladány, Rajka, Rakamaz, Rákóczifalva, Rákosmente, Romhány, Rozsály, Sajószentpéter, Salgótarján, Sárbogárd, Sárisáp, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Sellye, Siófok, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Somogyvámos, Sümeg, Szabolcs, Szárföld, Százhalombatta, Szeged, Szegvár, Székesfehérvár (amióta a Prohászka Vasútvidéki plébániatemplom keresztje ki van világítva, azóta nem hallottam onnan figyelmeztetésről), Szekszárd, Szentendre (vita van róla, hogy mégis miért kell fénykereszt az Állomás térre), Szentes, Szentgyörgyvölgy, Szentkirály, Szerencs, Szokolya, Szolnok, Szombathely, Szulimán, Tápiószecső, Tápiószőlős, Taszár, Tata, Tatabánya, Telekgerendás, Teleki, Tenk, Terézváros, Terpes, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszakürt, Tiszaörs, Tompa, Torony (ezek szerint még nem állították fel), Tura, Újbuda, Újpest, Újsolt, Úrhida, Vácszentlászló, Vámosmikola, Varbó, Vecsés, Végegyháza, Vértesszőlős, Veszprém (kevés az egy fénykereszt, az örökimádás mellett) , Vésztő, Viharbükk, Villány, Vizslás, Zalaháshágy, Zánka, Zirc, Zugló
2019
Egyéb kategória bejegyzései
„Ego sum via et veritas et vita – Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14,6)
Az antimodernist.org/am
blogon március 1-én jelent meg egy cikk a következő címmel: „Téboly a
köbön”. A szerző e mondatokkal indítja írását: „Minden valamennyire is
egészséges értelemmel megáldott kortárs igencsak fáradságosnak tartja
nap mint nap az oktalanság tömör rakománya közepette eligazodni és
megállni a helyét. A normális mind a civil társadalmi, mind az egyházi
közegben már régóta nem a szilárd, érvényes norma, hanem egyre inkább a
kivétel.” – A szerző a továbbiakban megállapítja, hogy ez a helyzet
nem új keletű, még csak nem is pusztán pár évtizedes múltra tekint
vissza, hanem már legalább 150 éve elindult „világhódító útjára”. Már a
20. század elejétől kezdve megfigyelhető, hogy még a vallásos könyvek
is egyre inkább a szubjektivizmus, a liberalizmus és a modernizmus
hatása alatt íródtak; ettől az időtől kezdve alig található olyan
katolikus szerző, aki ezen áramlatoktól mentesen, netán ezekkel
szembeszállva ír könyveket, szól a hívekhez.
blogon március 1-én jelent meg egy cikk a következő címmel: „Téboly a
köbön”. A szerző e mondatokkal indítja írását: „Minden valamennyire is
egészséges értelemmel megáldott kortárs igencsak fáradságosnak tartja
nap mint nap az oktalanság tömör rakománya közepette eligazodni és
megállni a helyét. A normális mind a civil társadalmi, mind az egyházi
közegben már régóta nem a szilárd, érvényes norma, hanem egyre inkább a
kivétel.” – A szerző a továbbiakban megállapítja, hogy ez a helyzet
nem új keletű, még csak nem is pusztán pár évtizedes múltra tekint
vissza, hanem már legalább 150 éve elindult „világhódító útjára”. Már a
20. század elejétől kezdve megfigyelhető, hogy még a vallásos könyvek
is egyre inkább a szubjektivizmus, a liberalizmus és a modernizmus
hatása alatt íródtak; ettől az időtől kezdve alig található olyan
katolikus szerző, aki ezen áramlatoktól mentesen, netán ezekkel
szembeszállva ír könyveket, szól a hívekhez.
Nos, mint e honlapon már több ízben előfordult (például ezeken helyeken: a Ter 22,16-18 versszakasszal kapcsolatban, vagy a „vitam ventúri saeculi”
esetében) ezúttal is egy igen furcsa fordításra hívom fel a figyelmet,
mely a 20. század első harmadától kapott helyet a misszálékban, a
bibliafordításokban.
esetében) ezúttal is egy igen furcsa fordításra hívom fel a figyelmet,
mely a 20. század első harmadától kapott helyet a misszálékban, a
bibliafordításokban.
Nagyböjt
első vasárnapjának Böjti éneke a 90. zsoltár 1-7. és 11-16. versszaka.
A 4. vers a Biblia 1992-es fordításában így hangzik (ott már a 91.
zsoltár 4. verse): „Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz,
hűsége a védőpajzsod.” – Az 1933-ban kiadott Szunyogh-Xavér
misszáléban ez a vers így szól: „Szárnyával árnyékot bocsát reád, és
tollai alatt menedékre találsz, hűsége pajzsként vesz körül.” –
Az ugyanebben az időben kiadott német Schott misszáléban az utolsó
részben szintén a „hűség” (Reue) szó áll.
első vasárnapjának Böjti éneke a 90. zsoltár 1-7. és 11-16. versszaka.
A 4. vers a Biblia 1992-es fordításában így hangzik (ott már a 91.
zsoltár 4. verse): „Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz,
hűsége a védőpajzsod.” – Az 1933-ban kiadott Szunyogh-Xavér
misszáléban ez a vers így szól: „Szárnyával árnyékot bocsát reád, és
tollai alatt menedékre találsz, hűsége pajzsként vesz körül.” –
Az ugyanebben az időben kiadott német Schott misszáléban az utolsó
részben szintén a „hűség” (Reue) szó áll.
Ugyanakkor
az 1920-as Officium Divinum-ban a kérdéses részt még így fordították:
„Vállaival megárnyékoz téged, és az Ő szárnyai alatt biztos vagy. Pajzs
gyanánt vesz körül az Ő igazsága.”
Mindezek után következzen az eredeti, a latin idézet: „Scapulis suis obumbravit tibi, et sub pennis ejus sperabis. Scuto circumdabit te veritas ejus.”
az 1920-as Officium Divinum-ban a kérdéses részt még így fordították:
„Vállaival megárnyékoz téged, és az Ő szárnyai alatt biztos vagy. Pajzs
gyanánt vesz körül az Ő igazsága.”
Mindezek után következzen az eredeti, a latin idézet: „Scapulis suis obumbravit tibi, et sub pennis ejus sperabis. Scuto circumdabit te veritas ejus.”
Kezdjük
a legprimitívebbel, az online latin-magyar fordításokkal, melyek mind
egybehangzóan így fordítják ezt a szöveget: „Ő árnyékoz téged, és
szárnyai alatt van a reményed. Ő igazsága körülvesz téged egy pajzs.”
Csak azért közlöm ezt a fordítást is, hogy lássuk, még ez az online
automata is tudja, hogy a „veritas” igazságot jelent és nem hűséget.
Az 1994-es latin szótár segítségével könnyű megállapítani, hogy az
1920-as Officium Divinum fordítása felel meg a latin eredetinek, a
későbbiek, leginkább a legújabb, az 1994-es nagy mértékben eltér az
eredeti szövegtől.
a legprimitívebbel, az online latin-magyar fordításokkal, melyek mind
egybehangzóan így fordítják ezt a szöveget: „Ő árnyékoz téged, és
szárnyai alatt van a reményed. Ő igazsága körülvesz téged egy pajzs.”
Csak azért közlöm ezt a fordítást is, hogy lássuk, még ez az online
automata is tudja, hogy a „veritas” igazságot jelent és nem hűséget.
Az 1994-es latin szótár segítségével könnyű megállapítani, hogy az
1920-as Officium Divinum fordítása felel meg a latin eredetinek, a
későbbiek, leginkább a legújabb, az 1994-es nagy mértékben eltér az
eredeti szövegtől.
Mindezt persze egy bizonyos szó – a veritas = igazság kifejezés – elferdítése miatt hoztam szóba: Hogyan
lehetséges, hogy kb. 1930-tól kezdve a liturgikus szövegek és a
Bibliák a veritas szót következetesen hűségnek fordítják? Milyen
szemléletmód, milyen hit, illetve hitetlenség áll e mögött a ferdítés
mögött? Még a latinul egyáltalán nem tudók is ismerik a
veritas szó jelentését. Jézus mondta magáról: „Ego sum via et veritas
et vita – Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14,6) Ezek a
szavak számtalan helyen olvashatók, templomokban, képeken, a
katolikusok mindenütt találkoznak velük, és pontosan tudják, hogy mit
jelentenek.
Nem magyarázat a ferdítésre, hogy a két szó jelentése azonos, vagy legalább a kérdéses mondatban ugyanazt jelentik: „hűsége a védőpajzsod” (1992); „hűsége
pajzsként vesz körül” (1933), egyáltalán nem ugyanaz, mint a „pajzs
gyanánt vesz körül az Ő igazsága” (1920), vagyis a latin eredeti: „Scuto
circumdabit te veritas ejus”.
(A latin magyar szótárban a „veritas” mellett ezek a lehetséges magyar
kifejezések állnak: „valóság, igazság, őszinteség, nyíltság,
igazságosság, pártatlanság”; ezeket mind az igazság szinonimáinak is
értelmezhetjük, míg hűségről egy szó sincs.)
A katolikus tanításban, de még a mindennapi életben is egészen mást
jelent a hűség és az igazság szó! Teljesen mást, nem is lehet őket
összehasonlítani! Még a közéletben sem, pláne nem a teológiában! Ezt,
remélem, nem kell magyarázni.
lehetséges, hogy kb. 1930-tól kezdve a liturgikus szövegek és a
Bibliák a veritas szót következetesen hűségnek fordítják? Milyen
szemléletmód, milyen hit, illetve hitetlenség áll e mögött a ferdítés
mögött? Még a latinul egyáltalán nem tudók is ismerik a
veritas szó jelentését. Jézus mondta magáról: „Ego sum via et veritas
et vita – Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14,6) Ezek a
szavak számtalan helyen olvashatók, templomokban, képeken, a
katolikusok mindenütt találkoznak velük, és pontosan tudják, hogy mit
jelentenek.
Nem magyarázat a ferdítésre, hogy a két szó jelentése azonos, vagy legalább a kérdéses mondatban ugyanazt jelentik: „hűsége a védőpajzsod” (1992); „hűsége
pajzsként vesz körül” (1933), egyáltalán nem ugyanaz, mint a „pajzs
gyanánt vesz körül az Ő igazsága” (1920), vagyis a latin eredeti: „Scuto
circumdabit te veritas ejus”.
(A latin magyar szótárban a „veritas” mellett ezek a lehetséges magyar
kifejezések állnak: „valóság, igazság, őszinteség, nyíltság,
igazságosság, pártatlanság”; ezeket mind az igazság szinonimáinak is
értelmezhetjük, míg hűségről egy szó sincs.)
A katolikus tanításban, de még a mindennapi életben is egészen mást
jelent a hűség és az igazság szó! Teljesen mást, nem is lehet őket
összehasonlítani! Még a közéletben sem, pláne nem a teológiában! Ezt,
remélem, nem kell magyarázni.
Arra
kérdésre, hogy e két kifejezést miért keverik össze a „katolikus”
kiadványok már csaknem 90 éve, sajnos szintén nagyon egyszerű a
magyarázat: Az „igazság” szó nem felel meg a modern szubjektív
felfogásnak, világszemléletnek. Minden változik, ami ma igaz, az holnap
már valótlanság lehet, és fordítva: ez a modern felfogás, és nem csak a
világban, de az egyházban is. És sajnos ott is már hosszú-hosszú
évtizedek óta, nem csak az ú. n. II. Vatikáni Zsinat óta.
kérdésre, hogy e két kifejezést miért keverik össze a „katolikus”
kiadványok már csaknem 90 éve, sajnos szintén nagyon egyszerű a
magyarázat: Az „igazság” szó nem felel meg a modern szubjektív
felfogásnak, világszemléletnek. Minden változik, ami ma igaz, az holnap
már valótlanság lehet, és fordítva: ez a modern felfogás, és nem csak a
világban, de az egyházban is. És sajnos ott is már hosszú-hosszú
évtizedek óta, nem csak az ú. n. II. Vatikáni Zsinat óta.
Ma
egy katolikust elsősorban, sőt kizárólag Jézus Krisztus igazsága
menthet meg: Hűségről, szeretetről sok szó esik a hitetlenek között is,
de igazságról csak a valóban katolikus tanítás, és tanító, azaz Urunk
Jézus Krisztus beszél, akinek igazsága pajzs gyanánt veszi körül azt,
aki hallgat rá, és az Ő igazsága szerint él és cselekszik.
egy katolikust elsősorban, sőt kizárólag Jézus Krisztus igazsága
menthet meg: Hűségről, szeretetről sok szó esik a hitetlenek között is,
de igazságról csak a valóban katolikus tanítás, és tanító, azaz Urunk
Jézus Krisztus beszél, akinek igazsága pajzs gyanánt veszi körül azt,
aki hallgat rá, és az Ő igazsága szerint él és cselekszik.
Élő rózsafüzér gyalogos zarándoklat Kőszeghegyalján
Az eredetileg tervezett időponthoz képest 2020. március 28-án rendezik az Élő gyalogos rózsafüzér zarándoklatot Kőszeg-hegyalján. A plakát letölthető itt.
Imahadjárat hazánkért – Add tovább!!!
IMA hadjárat indul Hazánkért !
Mennyei Atyánk, Mindenható Istenünk, színed elé járulunk,
Benned bízva és Hozzád könyörögve kicsiny Nemzetünkért.
Már nem szabadságharcot folytatunk, élet-halál küzdelem a tét.
Dávid és Góliát. Dávid szembe mert szállni Góliáttal és győzött, mert Te, Urunk, vele voltál.
Mi is ezzel a hittel álltunk és állunk a harcban, hisszük, hogy számíthatunk a Te segítségedre.
Imádkozzunk vezetőinkért is, hogy Istenhez hűen vezessék országunkat, nemzetünket.
Segítsd őket, segíts minket Szentlelked erejével, mert Tiéd az Ország, a hatalom, és a dicsőség!
Mindörökké. Ámen.
Imádkozzunk vezetőinkért is, hogy Istenhez hűen vezessék országunkat, nemzetünket.
Segítsd őket, segíts minket Szentlelked erejével, mert Tiéd az Ország, a hatalom, és a dicsőség!
Mindörökké. Ámen.
*****************************************
Kérlek, adjátok tovább, imaháló borítsa be a Kárpát-medencét.
Mindszenty Bíboros Atya mondta: Ha lesz egy millió imádkozó magyar,
nem féltem ezt a nemzetet!
Legyen!
Nem tudjuk milyen szenvedést fogunk elviselni az Engesztelők Kápolnája meg nem épülése miatt. Nem tudjuk milyen szenvedést fogunk elviselni a Szentföldi templom nem célszerű használata miatt. Nem tudjuk milyen szenvedést fogunk elviselni a a sok templom és kápolnarombolás miatt, melyet tagad a Magyar Katolikus Püspöki Kar. Nem tudjuk milyen szenvedést fogunk elviselni a Regnum Marianum vissza nem építése miatt. S lehet folytatni, mert az Egyiptomi szerződések az Antikrisztust erősítik, csak éppen kevesen képesek ezt felfogni, pedig annyi helyen benne van a Szentírásban. Magyarországnak 7,5 millió magzatgyilkosságért, körülbelül hétszerannyi fogamzásgátlásért kell felelnie, s nem rajtunk múlik hogy mikor fog kiüresedni szinte a Kárpát-medence…
Martin Lenz: Az őszinte igyekezet a döntő – a győzelem Isten dolga
Hetvenedvasárnaptól határozottabban, mint korábban, fel kell készülnünk a nagyböjtre, ami azt jelenti, hogy konkrét elhatározásokat kell tennünk. De nem csak konkrétokat, hanem elsősorban helyeseket!
Egy ismert szólás szerint a pokolba vezető út jó szándékokkal van kikövezve. Ez azért lehetséges, mert ezek a „jó” szándékok nem „helyes” szándékok voltak, hanem olyanok, melyeket vagy nem gondoltak komolyan, vagy olyanok, melyek teljesítése eleve meghaladta az érintett erejét. Azok az elhatározások, melyeket csak egyszer megfogadnak, de többé nem újítanak meg; és azok az elhatározások, melyek pusztán külső ájtatosságokra korlátozódnak, de nem olyasmire irányulnak, melyekre valójában irányulniuk kellene: az a közös, hogy mind hatástalanok maradnak.
A nagyböjt elsősorban nem arra szolgál, hogy egy kicsit többet imádkozzunk, mint máskor, és arra sem, hogy kevesebbet együnk, mint máskor. Sőt, még arra sem, hogy kicsit kedvesebbek legyünk embertársainkhoz vagy lelkiismeretesebben végezzük napi feladatainkat. Bár ezek kétségen kívül dicséretes gyakorlatok, amennyiben Isten szeretetéért végezzük őket – hiszen az imádkozás rendkívül fontos, a böjtölés üdvös vezeklés és erőforrás a lélek számára, és a felebaráti szeretet és az állapotbeli kötelességek teljesítése feltétlenül szükséges –, mindazonáltal elhatározásaink csak akkor és olyan mértékben vállnak javunkra, ha olyasmikre vonatkoznak, melyek lelki előrehaladásunk szempontjából a fő akadályt jelentik. A „helyes” elhatározásoknak tehát fő hibáinkat kell megcélozniuk.
Mi az a „fő hiba”?
Az ember fő hibája az, ami összes többi hibáját és rossz hajlamát a szolgálatába igyekszik állítani. A fő hiba a gyökér és a hajtórugó, melyből hibáink és bűneink túlnyomó része származik. A külső világ vagy az ördög kísértéseivel szemben fő hibánk a saját lelkünk belsejében lapuló ellenség. Fő hibánk azért annyira veszélyes, mert gyakran szoros kapcsolatban áll fő erősségünkkel. Például, ha egy lélekben a vezető előnyei, mint például a nehéz feladatok megfontolt és céltudatos megoldása különösen kidomborodik, akkor az ilyen ember gyakran hajlik az egocentrizmusra, a kíméletlenségre, a haragra és keménységre felebarátjaival szemben. Akinek legfőbb előnye inkább gondolatainak és munkájának pontosságában és precizitásában rejlik, annak nem ritkán kell kritizálásra való hajlammal, akaratoskodással és túlérzékenységgel küzdenie. Azok, akik jól tudnak mindenkivel kommunikálni, annak a veszélynek tehetik ki magukat, hogy felületesek és tetszeni vágyók lesznek. Eközben hajlamossá válnak arra, hogy mások véleményét előbbre helyezzék az igazságnál, és ezért gyakran színleljenek. A szelíd, nyugodt típusú emberek hajlamosak a lustaságra, az érzékenységre és az elpuhulásra. Az ilyenek sokszor túlzottan engedékenyek, ami valójában nem más, mint gyengeség. Mindezek alapján arra kell vigyáznunk, hogy fő hibánk ne hagyja elvadulni lelkünkben természetes jó tulajdonságainkat. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy legerősebb külső ellenségünk, az ördög, könnyen kifürkészi legfőbb hibáinkat, és minden trükköt és megtévesztő műveletet bevet, hogy pont ezek erősödjenek bennünk a legjobban, és ezáltal ezek irányítsanak a legtöbbször bennünket.
Hogyan lehet a fő hibánkat felismerni?
Elsőnek fel kell ismernünk a gyenge pontjainkat, mert enélkül az ördög könnyen „leterít” bennünket; kijátssza gyenge védekezésünket, és meghódítja lelkünket. Azoknál, akik lelki fejlődésüknek még az elején járnak, vagyis akiknek még sokat kell harcolniuk magukkal, hogy a halálos bűnt és az önkéntes bocsánatos bűnöket elkerüljék, viszonylag könnyű a fő hibák felismerése. Később, amikor az ember már előrehaladt a lelki fejlődésben, ugyanez már nagyobb nehézséggel jár. Ilyen állapotban ezek a hibák már megpróbálnak elrejtőzni és erénynek tűnni. A büszkeség okos mértéktartásnak tetteti magát, az emberek véleményétől való függőség nagylelkűségnek.
Fő hibánk felismerésének érdekében,
1. Istenhez kell megvilágosításért könyörögnünk: „Uram, engedd lelkemet olyannak megismernem, amilyennek Te látod őt. Kegyelmed segítségével engedd meg, hogy jobban megismerjem saját magamat. Mutasd meg nekem megszentelődésem fő akadályait, azt, ami engem kegyelmed kihasználásában meggátol.”
2. Komoly önvizsgálatot kell tartanunk: Kérdezzük meg magunktól: „Mire irányulnak legfőbb aggodalmaim, amikor reggel felébredek, vagy ha egyedül vagyok? Mire irányulnak maguktól gondolataim és vágyaim?” Továbbá a lelkiismeretvizsgálat során ne csak a bűneinket ismerjük fel, hanem tegyük fel minden bűnünknél azt a kérdést, hogy miért követtük el: büszkeségből, gyávaságból, restségből, az emberek véleményétől való félelmünkben, irigységből, türelmetlenségből stb.? – Aki ilyen módon alaposan átvizsgálja bűneinek indítóokait, megtalálja ezek közül a legfontosabbat, melyben legtöbb bűnének a gyökere rejlik.
3. Ki kell kérnünk mások tanácsát. A legoptimálisabb [lenne], ha gyóntatóatyánkhoz fordulunk, de más, minket jól ismerő barát is alkalmas lehet arra, hogy olyan hibáinkra figyelmeztessen bennünket, melyeket magunk nem veszünk észre.
Hogyan győzzük le legfőbb hibánkat?
Legfőbb hibánk legyőzése nagyon fáradságos, de elengedhetetlen. A gyomot sem lehet kiirtani, ha nem gyökerénél fogva tépjük ki. Annak legfőbb oka, hogy fő hibánkat éveken keresztül nem vagyunk képesek legyőzni, abban rejlik, hogy – bár rendszeresen meggyónjuk – azt elhanyagoljuk, hogy konzekvensen és tartósan harcot folytassunk ellene. Ahelyett, hogy kirántanánk a gyökerénél fogva, mindig csak a szárait vágjuk le. Ezért aztán nem csoda, hogy a meggyónt bűnöket újra és újra elkövetjük.
De akkor hogyan lehet véglegesen legyőzni a fő hibánkat?
1. Minden lelki előmenetel alapfeltétele Istennek való készséges átadásunk, ami által magunkat tökéletesen alávetjük Neki és az Ő akaratának.
2. Az ima. Arra kell kérnünk Istent, hogy kegyelmével gyámolítson bennünket, és arra, hogy Ő maga munkálkodjon lelkünkön: „Uram, végy el mindent tőlem, ami gátol a Hozzád való eljutásomban! Uram, ajándékozz nekem mindent, ami segít Hozzád eljutnom! Uram, végy el magamtól engem, és tégy egészen Magadévá!”
3. A szükséges eszközök felhasználása. Ez azt jelenti, hogy a fő hibánkkal szemben álló erényt kell magunkban gyakorolni. Vagyis, annak ellenkezőjét kell tennünk, mint aminek megtételére magunktól hajlunk. A türelmetlenségre és haragra hajlónak Krisztus szelídségét kell szemlélnie, és meg kell tanulnia az Ő kedvéért magán erőt venni. Az elpuhultnak konzekvens fegyelmet kell a maga számára előírnia. Az önzőnek alá kell vetnie magát mások akaratának. A félénknek gyakran fel kell magában támasztania az Istenben való bizalom aktusát.
4. A mindennapi önvizsgálat. Ennek két időpontban kell megtörténnie, először a reggeli ima során meg kell újítanunk magunkban azon szilárd elhatározásunkat, hogy fő hibánkat nem követjük el, és a vele szemben álló erényt gyakoroljuk. Másodszor, az esti lelkiismeretvizsgálat során végig kell gondolnunk, hogy elhatározásunkat az adott nap mekkora mértékben sikerült végrehajtanunk. E téren elért sikereinket hálás szívvel egyedül Isten kegyelmi segítségének kell tartanunk. Kudarcainkat őszintén bánjuk meg, és szilárdan fogadjuk meg, hogy másnap jobban igyekszünk együttműködni Isten kegyelmével.
5. Némelykor nagyon hasznos, ha elkövetett hibánkért büntetést szabunk ki magunkra. Ez a büntetés lehet egy ima, vagy valami olyasmiről való lemondás, amit szívesen megtennénk, vagy valami jócselekedet, ami erőfeszítést kíván tőlünk. Ebből két nyereség származik: Egyfelől a hiba jóvátételében vezeklő erő rejlik. Másfelől nagyobb éberséget nyerünk általa a jövő számára.
6. Végezetül mindezen gyakorlatnál a kitartás a legfontosabb. A magunk legyőzése a legszívósabb küzdelem, ami csak létezik. Bátorságunkat e harcban a kudarcok ellenére sem szabad soha elvesztenünk. Istent elsősorban nem az érdekli, hogy győzünk-e vagy sem, hanem az, hogy bátran és mindenekelőtt az Ő kegyelmében való bizalommal harcolunk-e vagy sem. Az őszinte igyekezet a döntő – a győzelem Isten dolga.
Urunk Jézus Krisztus arra int, hogy az, aki tornyot akar építeni, először üljön le, és végezzen számításokat. [lásd: „Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon futja-e pénzéből, hogy fel is építse? Nehogy azután, hogy az alapokat lerakta, de befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, kicsúfolja: Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni. Vagy melyik király nem ül le, mielőtt hadba vonulna egy másik király ellen, számot vetni, vajon a maga tízezernyi katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze van, és békét kér.” (Lk 14,28-32)] –
Aki lelkében Isten dicsőségére a szentség tornyát akarja felépíteni, aki hadba vonul, hogy fő hibáját a csatában legyőzze, annak tervet kell előbb készítenie ehhez, és pontos stratégiát kell kidolgoznia. Minél konkrétabbat, annál jobb! Használjuk fel tehát a böjtbevezető időt arra, hogy határozott fogadalmakat tűzünk magunk elé, hogy azokat a szent nagyböjt alatt (és utána) hasznosan alkalmazhassuk.
„A katonák harcolnak, de Isten adja a győzelmet” (Orléansi Szent Johanna)
2020. február 9.- 2020. február 25. BÖJTBEVEZETŐ IDŐ
A megváltás ünnepkörének távolabbi előkészülete
Új időszak kezdődik. A természet is fakadóban: még vad és szeles, viharos, de már közeledik az új tavasz. Az Egyház szent évében is tavasz kezdődik, a lelkek tavasza. A talajkészítésnek munkás korszaka, a szív friss földjén az új mag elvetésének ideje. Mert most jött el újra az az idő, amelyben egykor az isteni mag, az Úr Jézus Krisztus a földbe temettetett, és meghalt, hogy halála által százszoros, ezerszeres gyümölcsöt hozzon. Itt az idő, hogy megünnepeljük újra a halálnak és a feltámadásnak ünnepét, Krisztusnak és az Egyháznak ezt a tavaszi ünnepét. Komoly és komor ez az idő. A régit ki kell söpörni és a kinövéseket le kell metszeni – ez is halál. De egyúttal reménnyel teljes is ez az idő, mert az új most kialakulhat.
Kilenc vasárnapból álló hozsanna kezdődik tulajdonképpen. Kilenc vasárnap és ezzel kilenc hét liturgiáján át akar elvezetni minket az Egyház a megváltás fő-fő ünnepeihez: a Húsvéthoz és a Pünkösdhöz. De mély bölcsességgel, édesanyai szeretettel, isteni pedagógiával három fokozaton át vezet ide minket: a böjtbevezető, a nagyböjt és a szenvedés idején át. Ebből a böjtbevezető csak az előcsarnoka az igazán komoly nagyböjti fegyelemnek és egyúttal átmenet a karácsonyi ünnepkör derűs világából a negyvennapos nagyböjtbe. Elmúlt a Karácsony és az Egyház nem akarja, hogy elfeledjük: szenvedni jött az Úr a földre, ezért a megtestesülés, mert így nyithatja meg nekünk az eget. Tehát készülünk megemlékezni az Úr haláláról.
De miért kellett az Úrnak szenvednie? Miért kellett meghalnia értünk? Erre felel a böjtbevezető idő liturgiájában az Egyház. Most a papi zsolozsma és a misekönyv kiegészítik egymást és kölcsönösen magyarázzák meg a most következő időt. A böjtbevezető idő három vasárnapot foglal magában: a Hetvened, a Hatvanad és az Ötvened vasárnapot. Ezalatt a papi zsolozsma olvasmányai az ószövetségi Szentírás első könyveit idézik. (A zsolozsma ugyanis egy évre elosztja az egész Szentírást és így olvastatja híveivel.) Ezekből az olvasmányokból három nagy pátriárka alakja domborodik ki: Ádám, Noé és Ábrahám, akik egyúttal Krisztus Urunk előképei. Ádám a bűn atyja, az ő bűne miatt kell Krisztusnak szenvednie. De egyúttal előképe Krisztusunknak, az új Ádámnak, a megváltott emberiség új ősatyjának. Noé és az ő bárkája előképe a megváltásnak a kereszt vízében és az Egyház hajójában. Ábrahám áldozata már sejteti velünk Jézusunknak haláláldozatát.
De az evangéliumok is a következő idők szellemét világítják meg előttünk. A három evangélium elénk tárja nagyböjt meghívását, feladatát, célját. Az Úr meghívása hangzik Hetvenedvasárnapján, hogy menjünk az ő szőlőjébe dolgozni. Vagy kezdjünk el tavasszal újra dolgozni! A nagyböjt feladata lesz előkészíteni lelkünket, a mi szőlőskertünket a magvető számára, hogy az isteni magvető magja százszoros termést hozzon bennünk is. És mi a célja ennek a munkának? A megvilágosodás a keresztségben, a Húsvét felragyogása bennünk, a megdicsőülés az egekben, ahová az Egyház liturgiája által a megdicsőült Krisztushoz megdicsőült hívőket akar elvezetni.
A három stációs-templom szentje is fokozatosan visz közelebb a nagyböjthöz. Az első Szent Lőrinc, a bátor vértanú, a hittanulók vezére, a diakónus vezet minket Krisztus küzdő tanítványai közé. A második Szent Pál, aki megmutatja mily küzdelmet tud kiállani, aki a kegyelemben bízik. A harmadik Szent Péter, Krisztus földi helytartója, aki megerősíti testvéreit az Úr szava szerint.
A három vasárnap nevét a történelemből értjük meg. Két forrásból tevődött össze ez a böjtbevezető idő. Az egyik a római liturgia alkotása. Valószínűleg már a VI. században Rómában stációs szentmisét tartottak a Rómában legjobban tisztelt három szent bazilikájában, hogy a népvándorlás zavaros, komor világában, a pestisek és más járványok idején, a gyakori természeti csapások közt és az ebből fakadó éhínségben körmenettel kérjék Isten kegyelmét és segítségét. Ez a sötét háttér teszi érthetővé a miseénekek égbeszálló, szinte kétségbeesett felkiáltását. A másik tényező kelet; itt kezdődött az a szokás, hogy húsvét előtt egyes helyeken ötven, máshol hatvan napon át böjtöltek; sőt volt olyan hely, ahol a hetven évig tartó fogság emlékére hetven napon át böjtöltek. Mikor azután a VI. században (még I. Gergely pápa, tehát 604 előtt) ezt a vasárnapot bevezetőként a nagyböjt elé csatolták, legalább a névben meghagyták a régebbi nagyobb böjtök emlékét.
Ebből következik, hogy ha még nem is az igazi böjtnek az ideje ez a három hét, azért komoly, magunkbaszállásra késztető szent idő. Meglátszik ez a liturgikus szabályokon is. Az első jel: az Alleluja elmaradása. Dehogy énekelhetné az öröm énekét az Egyház, mikor a Hetvened vasárnapja azt juttatja eszünkbe, hogy az egész földi élet számkivetés, fogság. Ilyen volt a zsidók élete, mikor Babilon folyóinak partján ültek és sírtak. Hiába kérték, énekeljenek. Hárfáikat a fűzfákra akasztották és elnémult ajkukon a dal. Nincs a liturgiában sem öröm-ének: ezért nincs Glória sem a szentmisében, ha az egyházi szín a viola. Most pedig abba öltözik a papság. Felhangzik a tractus böjti éneke (hamvazószerdáig csak vasárnapon: hétköznap kimarad). Íme, így készül az Egyház a nagyböjtre.
Imára és engesztelésre szólítanak az ördögűzők, az Egyházban erősödő démoni befolyás visszaszorítására!
A National Catholic Registerben közzétett közös nyilatkozatban négy ördögűző arra kéri a katolikus híveket, hogy december 6.-án imádkozzák minél többen a rózsafüzért és általuk javasolt imákat Jézus Szentséges Szívéhez, valamint végezzenek „valamilyen önmegtagadó cselekedetet, mint pl. böjt, számunkra kedves dologtól való megtartóztatás vagy az áldozathozatalnak bármilyen formája”.
A nyilatkozat szerinti szándék szerint erre azért van szükség, hogy „a közelmúlt eseményeinek köszönhetően erőt nyert ördögi befolyástól megszabadítsuk az Egyházat”.
Az ördögűzők, akik a hivatásuk sajátos jellege miatt névtelenséget kértek, az alábbiakban indokolták kérésüket.
A Pán-amazóniai szinóduson megjelent andoki indiánok istenszobra, Pachamama tiszteletére rendezett ceremónia, a vele kapcsolatosan elhangzott, őt tisztelő szavak szerintük voltaképpen egy démont dicsőítettek. Őszintén szólva nem volt megszokott látvány a pogány idol előtt, a pápa jelenlétében hajlongó szerzetes, valamint a furcsa rituálé a vatikáni fák árnyékában… Mint ahogy az sem, hogy mindezek után körmenetben vitték a szobrokat a Szent Péter Bazilikába, majd egy Mária templomban, annak oltáránál helyezték el a természeti népek által istenábrázolásként tisztelt alkotásokat. Az ördögűzők felhívják a figyelmet arra, hogy a Szentírás a pogány istenábrázolások előtt bemutatott szertartást egyértelműen ördögöknek való áldozat bemutatásának, a velük való együttműködésnek minősíti (1Kor 10,20-21), illetve felhívja a figyelmet arra, hogy minden, a pogány népek istenségei valójában démonok! (Zsolt 95,5; 106,37)
„Ezek az események felhívják a figyelmet arra, hogy egy lelki harcban élünk, amely magában az Egyházban folyik” – fejtették ki zárásul az exorcisták.
Forrás: www.ncregister.com/…/four-exorcists-…
Az emberiség odaszentelése Jézus Szent Szívének
Legdrágább Jézus, az emberiség Megváltója, nézz le ránk, akik alázatosan leborulunk a Te oltárod előtt. A Tied vagyunk, és a Tied kívánunk maradni; de, hogy jobban egyesülhessünk Veled, íme mindannyian szabadon odaszenteljük ma magunkat a Te Legszentebb Szívednek. Sokan valóban soha nem ismertek Téged, és sokan semmibe véve a parancsaidat, elutasítottak Téged. Irgalmazz mindnyájuknak legirgalmasabb Jézus, és vond őket a Te Szent Szívedre.
Te légy Királya, ó Urunk, nemcsak a híveknek, akik soha nem hagytak el Téged, hanem a tékozló gyermekeknek is, akik elhagytak Téged; add, hogy gyorsan visszatérhessenek Atyjuk házába, nehogy elpusztuljanak nyomorultságban és éhínségben.
Te légy a Királya azoknak, akik félre vannak vezetve téves vélekedések által, vagy akiket a békétlenség tart fogságban; hívd vissza őket az igazság kikötőjébe és a hit egységébe, hogy hamarosan egy nyáj legyen és egy Pásztor.
Te légy a Királya mindazoknak, akik még mindig a bálványimádás vagy az iszlamizmus sötétségében vannak; ne utasítsd el, hogy Isten világosságába és Országába vond mindnyájukat. Fordítsd irgalmas szemeidet annak a népnek a gyermekeire, akik a Te választott néped: egykor ők magukra vonták a Megváltó Vérét. Hulljon rájuk most, a megváltás és az élet Véreként.
Add meg ó Urunk a Te Egyházadnak a szabadságot és védd meg a rossztól és a sérülésektől; adj békét és rendet minden nemzetnek, és add, hogy a föld egyik sarkától a másikig egy kiáltással visszhangozza: Dícséret az Isteni Szívnek, amely megváltásunkat végbevitte; dicsőség és tisztelet Neki mindörökké. Ámen.
Jézus Szent Szívének az engesztelése
Ó, édes Jézus, akinek az emberiség iránti túlcsorduló könyörületességét annyira sok hanyagsággal, gondatlansággal és megvetéssel viszonozzák. Íme, buzgón leborulunk az oltárod előtt, hogy engeszteljünk a hódolatunkkal a kegyetlen közömbösségekért és bántalmakért, amiket a Te szerető Szíved mindenütt elszenved.
Mivel sajnos mi magunk is részt vettünk ilyen nagy méltatlanságban, amit most szívünk mélyéből bánunk, alázattal kérjük a bocsánatodat, és kijelentjük, hogy készen állunk arra, hogy engeszteljünk önkéntes vezekléssel nemcsak a saját személyes bűneinkért, hanem azok bűnéért is, akik messze eltévelyedtek az üdvösség útjától, és megátalkodott hűtlenségükben elutasítják, hogy kövessenek Téged, mint Pásztorukat, és Vezetőjüket, vagy megtagadva a keresztségi fogadalmukat levetik a törvényed édes igáját.
Most eltökéltük magunkban, hogy engesztelünk minden egyes szánalmas gyalázatért, amit Ellened elkövettek; eltökélt szándékunkban áll, hogy jóvátegyük a sok sértést, amit a keresztény erkölcs ellen elkövettek illetlen ruházattal, öltözködéssel és viselkedéssel, minden tisztátalan csábításért, ami kelepcébe csalta az ártatlanokat, a vasárnapok és ünnepnapok gyakori semmibe vételéért, valamint az Ellened és szentjeid ellen kimondott sokkoló istenkáromlásokért.
Szeretnénk jóvátenni azokat a sértésekért is, aminek a Te földi helytartód és papjaid vannak kitéve, az elvilágosiasodás és a Te isteni szereteted nagy Szentségének tudatos elhanyagolása vagy szörnyű szentségtörések által; és végül azoknak a nemzeteknek a nyilvános bűncselekményeiért, akik nem fogadják el az Általad alapított Egyház jogait és tanítói tekintélyét.
Ó, fenséges Jézus, képesek lennénk vérünkkel lemosni az efféle utálatosságokat. Most mi felajánljuk, jóvátételként az isteni méltóságod ezen megsértéseiért az engesztelő áldozatot, amit egyszer végbevittél örök Atyád iránt a kereszten, és aminek megújítását folytatod naponta oltárainkon; felajánljuk ezt Szűzanyád és az összes szentek, valamint a földön élő istenfélő hívek engesztelő cselekedeteivel egységben; és őszintén megígérjük, hogy elégtételt adunk, amennyire csak tudunk, a Te kegyelmed segítségével a Te hatalmas szereteted minden mellőzéséért, és a bűnökért, amelyeket mi és mások követtek el a múltban. Mostantól fogva megingathatatlan tiszta hittel teli életet fogunk élni, az Evangélium előírásainak, legfőképp a felebaráti szeretetnek a tökéletes betartásával. Ígérjük, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megakadályozunk másokat abban, hogy megbántsanak Téged, és ígérjük, hogy Hozzád viszünk minél több embert, hogy kövessenek Téged.
Ó, szeretett Jézus, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárása által, aki a mi mintaképünk az engesztelésben, méltóztassál elfogadni az önkéntes felajánlást, amit teszünk ezzel a engesztelő cselekedettel; és az állhatatosság korona ajándéka által tarts meg minket halálunkig állhatatosan a kötelességeinkben és az irántad való hűségben, amivel tartozunk Neked, hogy egy napon eljuthassunk abba a boldog hazába, ahol Te az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.
Világméretű szentségimádás – Corpus Domini – 2019.11.23.
Jézus a megéhezett tömeg láttán ezt mondja tanítványainak: Ti adjatok nekik enni! A 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve erre hív minket Jézus. Enni adni az éhezőknek, de észrevenni azokat is, akiknek a lelke éhezik a szeretetre, Istenre. Téged is hívunk, hogy november 23-én, a II. vatikáni zsinat által áthelyezett Krisztus király vasárnap előtti szombatján a világ minden részén imádkozzunk együtt egy órát az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztus előtt, aki önmagát adta értünk. A Te odaadott egy órányi imáddal is enyhíted mások lelki éhségét. Kérünk, segíts e szentségimádás létrejöttében a plébániádon, közösségedben, és jelentkezz a corpusdomini.iec2020.hu oldalon, vagy csatlakozz ugyanitt egy helyszínhez. S
Szent Vérnek szentelődés és a Tökéletes Tisztaság Rózsái
2019. szeptember 14-én, szombaton, a Szent Kereszt felmagasztalásának az ünnepén
Jézus Szent Vérének való odaszentelődés lesz azok, számára, akik már legalább egy fél éve végzik a Szent Vér ájtatosságokat, és csütörtök éjjelenként 11.00 és 3.00 óra között legalább egy órát virrasztanak, valamint elvégezték előtte az előírt kilencedet.
Azok pedig , akik már három éve elvégezték az odaszetelődést, megkaphatják a “Tökéletes Tisztaság Rózsáját”.
Mindkettő a váci Szent Anna Piarista templomban lesz a 14.00 órakor kezdődő szentmise keretében. Előtte 12.00 órától imádozás a Szent Vér tiszteletére.
Most van folyamatban HALÁLTÚSÁT VÍVÓ JÉZUS KRISZTUS HARMADRENDŰ MISSZIONÁRIUS RENDJÉHEZ való csatlakozás lehetőségének a feltérképezése.
A Harmadrend szabályzatának vázlata
Isten minden férfit és nőt jótékony és a szent életre hív meg, mert a szentség egyedül Hozzá tartózik: „Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5:48) Minden Keresztény feladata, hogy kövesse Krisztust küldetésében és példaadó életvitelében. A Haláltúsát Vívó Jézus Krisztus Vigasztalói azzal válaszolnak a Haláltusát Vívó Jézus Krisztusnak, hogy megvigasztalják Őt és imádják a Legdrágább Vért. (Cf Canon 303). Ők a világban élő férfiak és nők, akik gyakorolják a jótékony életvitelt és a Krisztus Vigasztalói lelkiségét. Ők a Kereszt barátai, akik a gonosz embertömeg között is kitartottak és Jézus Krisztus Vigasztalói maradtak.
Amint a nagy szeretetét kimutató Veronika, kockáztatták életüket, azzal, hogy a gonosz katonák között is letöröljék Jézus Krisztus Véres Szent Arcát. Mária Magdolnához hasonlóan bátor szeretők, akik mindent feladtak, azért, hogy elnyerjék Krisztusnak, Megmentőjüknek Szívét. Ők olyanok, mint János a szeretett tanítvány, aki a szeretet édességét a Kegyelem Kereszt édességében találta meg. Ők a tisztaságban és az alázatban követik Máriát, a Haláltusát Vívó Jézus Krisztus Édesanyját.
Jelentkezési Feltételek
1. Legkevesebb 6 hónapi részvétel a 2019. évi Legdrágább Vér Apostolátusának – Szűzanya Cönákulumban.
2. Jézus Krisztus Legdrágább Vérének odaszentelt követője.
3. Legalább egyszer megkapta a Tökéletes Tisztaság Rózsáját.
Élő rózsafüzér zarándoklat Székelyudvarhelyen 2019. szeptember 8-án
A Mária-tisztelő imacsoportok élő rózsafüzér zarándoklatot tartanak hitünk megerősödéséért, Székelyudvarhely város és a környék lakóiért, a családok megmaradásáért. Az indulás reggel 9 órakor a Jézus-kápolnától lesz. Érintik a város valamennyi katolikus templomát, délután 4 órakor a Székely Kálváriát járják végig, majd az Ugron-kápolnánál 5 órakor búcsús szentmisével fejezik be a zarándoklatot. A Kisboldogasszony-napi élő rózsafüzér zarándoklatba bármelyik ponton be lehet kapcsolódni.
A zarándoklat szakaszai:
8.30–9.00: Gyülekezés a Jézus-kápolnánál
9.50–10.05: Barátok temploma
10.20–10.40: Szent Miklós-templom
11.30–11.50: Kis Szent Teréz-templom
12.20–12.40: bethlenfalvi Mária neve templom
13.20–14.30: kadicsfalvi Szent Anna-templom
15.20–15.30: szombatfalvi Szent György-templom
16.00–16.50: keresztút a székely kálvárián
A zarándoklat az Ugron-kápolnánál szentmisével zárul.
