Az Eucharisztikus Kongresszusra készülve

„A néped nem tért hozzám egész szívvel”

Ezeket a gondolatok egy atya küldte szerkesztőségünknek, aki azonban névtelenségben akar maradni, mert tudatában van annak, hogy ezek a gondolatok nem tőle származnak.

 

„Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus csodálatos szép élménye volt Magyarországnak, és külföldi vendégeinknek is.  A befejező szentséges körmenet végén a Legméltóságosabb Oltáriszentséget a városligeti Jáki Kápolnába vitték. Ott a diakónus visszahelyezte a szentségházba. Egy jámbor idősebb hölgy 1962-ben mesélte el nekem, aki ott térdelt akkor a kis padban. ’Hirtelen arra eszméltem – mondta, hogy Jézus ott áll előttem teljes életnagyságban. Nagyon szomorú volt. Csodálkozva kérdeztem: Uram, ilyen gyönyörű ünneplést nyújtottunk Neked, és Te nem örülsz neki?’

Az ünneplés nagyszerű volt – felelte Ő – de a néped nem tért Hozzám egész szívvel. Pedig, ha ezt megtette volna, megmentettem volna azoktól a szörnyű szenvedésektől, amelyek érni fogják.’ Ezzel a látomás eltűnt.” (Dr. Kovács L. P. Bánk OFM Magyarok Nagyasszonya Magyar Ferences Rendtartomány, 2000. 121, 122. old.)

Ugyancsak a megtérést kérte Szent István népétől a Szűzanya Gobbi atyának 1981 augusztus 16-án adott üzenetében. Ennek utolsó bekezdésében olvashatjuk: „Meg kell újulni, én népem a hitben, reményben, bűnbánatban és engesztelő szeretetben Isten iránt, szentségi Jézusom és Szeplőtelen Szívem tiszteletében, hogy a megújító Szentlélek alkalmas eszközeként betölthesd nagy szent boldogító hivatásodat a Teremtő Örök Atya dicsőségére a megváltás örök művének kiteljesedésére a szerencsétlen önmagát pusztító emberiség megmentésére és üdvözítésére.”

Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusnak csodálatosan szép mottója volt: Az Oltáriszentség a szeretet köteléke. Az emblémája szintén egyértelmű volt: a Lánchíd. Azt fejezte ki, hogy az Oltáriszentség áthidal minden szakadékot, amit az emberi szívek és népek között a bűn és a gonosz lélek okozott. Magyar népünk, sajnos, nem követte az utána következő drámai évtizedekben ezt a tanítást.

Karol Woytila főszereplője volt a lengyel és német püspöki kar közti kiegesztelődésnek. II. Szent János Pál pápa az ellene elkövetett merénylet után mondta: szívből megbocsátok annak a testvérnek, aki megsebesített.

Az Oltáriszentségben lévő Jézus, aki a Golgotán megbocsátott gyilkosainak és imádkozott értük, adott neki is erőt és akar adni mindannyiunknak, hogy kövessük őt. (Bizony oroszul sokan azért nem tanultunk meg, mert nem tudtunk felül emelkedni a sérelmeken.)

2003-ban, amikor Erdő Péter bíboros, miután egyházmegyéjét felajánlotta a Szűzanya Szeplőtelen, Szívének, meglátogatta a kíséretében lévő papokkal a Coimbrában való Lucia nővért. Amikor megkérdezték, mit üzen a papoknak, azt válaszolta, hogy legyenek szentek.

Az életszentségben döntő szerepe van a kiengesztelődés szentségének. Szent Pio atya ezzel kapcsolatban a következőket mondta. „Ha a gyóntató atyák úgy gyóntatnának, ahogyan kellene, akkor híveik is olyanok lennének, amilyennek a hívő embernek lennie kell.”

Egy alkalommal egy paptársa megkérdezte Pio atyát, hogy mi a teendő a visszaeső bűnösökkel. Ő azt válaszolta: „Te nem teheted meg azt, amit én. Ám a bűnösnek, aki egy szokásos többször előforduló bűnnel tér vissza gyóntatószékedbe, megadhatod a feloldozást először… megadhatod még a második alkalommal is… ám amikor harmadszor kér ugyanarra a bűnre feloldozást, ha megadod azt, azzal meggyalázod a szentséget, amiért a Krisztus a vérével fizetett, és elárulod testvéredet.”

Pio atya számára nem létezett a bűnnel szembeni megalkuvás lehetősége. Napjaink emberének erkölcsi életében mély seb tátong, és ez nem más, mint a bűnnel szembeni kompromisszumra való hajlam. A mai egyház az üres templomoktól való félelmében nem követeli meg híveitől Krisztus törvényeinek hagyományos szigorú betartását. Pio atya nem engedett meg semmiféle kompromisszumot a bűnnel, vagy a bűnhöz való ragszkodással, bűnös szokásokkal szemben.

Az atya hajthatatlan volt, gyóntatószékében nem volt helye a vitának. A bűnös viselkedésre, cselekedetre nem fogadott el semmiféle enyhítő körülményt: a hazugság, a neheztelés, a harag, a keresztény kötelességek elmulasztása olyan ellenfelet kapott Pio atyában, aki arra indította az emberi lelket, hogy szálljon magába, és javítsa ki hibáit.

Egy emigráns paptól hallottam a 80-as években Ausztriában, aki fiatal korába Pio atyánál akart gyónni, de nem kapott feloldozást. Az atya őszintén elmondta, hogy egy bűnét rendszeresen gyónta. „De, úgymond nem voltam rá felkészülve, hogy el is hagyjam.”

Egy alkalommal egy fiatalasszony rákérdezésemre elmondta, hogy fogamzásgátló tablettát használ. Boldog VI. Pál pápa a Humanum Vitae-ben leírt tanítását képviselve mondtam neki, hogy ezt ne tegye. A következő gyónásnál elmondta, hogy nem tudta abbahagyni a tabletta szedését. Ismét kértem, hogy hagyja abba. Meg is magyaráztam, hogy ez a Teremtő Isten nővel kapcsolatos tervével való szembenállás, ami árt a nő testének és lelkének is. Amikor harmadszor is kidrült, hogy nem hagyta abba, akkor azt mondtam, csak akkor adhatok feloldozást, ha elhatározza, hogy ezt abbahagyja. Ezután megszületett a harmadik gyermek a család és a rokonság nagy örömére.

„Pio atya soha nem elégedett meg azzal, hogy levagdossa egy viselkedés vadhajtásait. A bűn gyökeréhez, az emberi lélek mélyére akart eljutni, és valódi megtérést követelt. A bensőnkből fakadó rossz számára nem létezett hely a Pio atya lelkivezetése alatt álló emberek életében, ki kellett azt irtani mindenkinek minden élethelyzetben, életkorban, és minden körülmények között. Ha bűnös vitatkozni próbált, vagy válaszolni akart az atya dorgálására, gyakran hallhatta a felszólítást: ’vagy te mész el, vagy én!” (az idézetek a Pio atya világa c. könyvből valók. Etalon kiadó, 2011 173-175. old.)

Szent Pio atyának földi életében egymillió lelki gyermeke volt. Most a mennyországból korlátlanul tudja ezt a hivatását gyakorolni. Ami hatalmas kegyelem, és különösen papoknak ajánlatos élni ezzel a kegyelemmel. Megkérhetjük, ’Szent Pio atya, légy az én lelkiatyám, fogadj el lelki gyermekednek!’

Ausztriában Oberpullendorfban redemptorista lengyel atyáktól hallottam kb. tíz éve, hogy az osztrák papok kigúnyolják őket, hogy szembe szállnak azzal a szomorú gyakorlattal, hogy az emberek úgy áldoznak hogy  nem gyónnak.

A Szűzanya Gobbi atya által adott üzeneteiben – amiket Ratzinger Bíboros, mint a Hittani Kongregáció prefektusa átvizsgált, és nem tiltakozott ellene –  kitér erre a szomorú tényre is. A bűn annak az öröklött rendetlenségnek a következménye, amely sajnos megakadályozta, hogy ti is, úgy ahogy én, szeplőtelenül fogatassatok, és szülessetek. Mindnyájan ennek a nehéz és fájdalmas örökségnek a súlya alatt születtetek. A keresztelés pillanatában megszabadultatok tőle, de következményei megmaradtak. Oly törékennyé tesz benneteket, még könnyen elcsábít, és nem ritka, hogy a bűn áldozatául estek az életben. Az első tennivaló, a bűnt mint rosszat felismerni, és azonnal megbánni a szeretetnek tiszta és természetfeletti erejével. Sok gyermekem a bűnt, mint rosszat már nem ismeri fel, hanem gyakran úgy tekinti, mint valami jót, és hagyja, hogy átjárja szívét, lelkét és egész életét. Már nem képesek többé a bánatra, és megszokásból ennek a súlyos betegségnek a fertőzöttségében élnek.

Használjátok újra azt az orvosságot, amelyet Jézus irgalmassága készített számotokra: a kiengesztelődés szentségét! Ebben az időben szükségesebb, mint valaha, hogy gyakran gyónjatok. Ma a gyónás kezd eltűnni sok gyermekem életéből és szokásából. Ez annak a válságnak a jele, amelyet most az Egyház átél.

Általatok is szeretném visszaállítani, szeretteim, régi fényébe a kiengesztelődés szentségét az Egyházban. Azt kívánom, hogy minden gyermekem siessen a kegyelemnek és az isteni irgalomnak ehhez a forrásához. És titeket is felszólítalak, szeretteim, a gyakori gyónásra – lehetőleg minden héten. Kérlek, menjetek a gyóntatószékekbe és álljatok mindenkinek a rendelkezésére, akiknek, szükségük van erre a szentségre. Neveljetek minden hívőt ennek a szentségnek a fontosságára, mindenekelőtt abban az esetben, ha halálos bűn állapotában lennének.” (A nélkülözhetetlen gyógyszer, 1983. december 8.)

Bosco Szent János és Szent Pio atya is állította, hogy a nyolcadik napon a gyónás után már nem tudnak megmaradni a megszentelő kegyelem állapotában. A bocsánatos bűnöket is azért érdemes meggyónni, mert az esti lelkiismeretvizsgálatban való bűnbánat, és a szentmise eljén lévő közgyónás ezt a kegyelmet nem adja meg. Ezen az úton járt Szent II. János Pál pápa is, aki hetente gyónt nagy ünnepek előtt és azon túl is.

Egy alkalommal krakkói bíboros korában haragosan bánt egyik papjával. A pap távozása után leszólt a portára, hogy küldjék vissza az atyát, akinél szentgyónást végzett.

Szent II. János Pál pápának egyik csodálatos lelki hagyatéka a Világosság Rózsafüzér, amely Jézus Istenségét hangsúlyozza. Nem véletlenül panaszkodott XVI. Benedek pápa megválasztása után, hogy egy új arianizmussal állunk szemben, amely tagadja Jézus istenségét.  És ez annál veszélyesebb, mert nem nyíltan hirdetik, hanem a gyakorlatban nem adják meg az Oltáriszentségben jelen lévő Jézusnak az imádás külső jelét.

A Világosság rózsafüzérének a harmadik titkát a szentatya a következőképpen határozta meg. Jézus meghirdeti az Isten országát és bűnbánatra szólít fel. Sajnos magyar nyelvterületen és másütt is elhagyták a megtérésre való felhívást, és ezáltal az evangéliumot hamisították meg. Jézus ugyanis azt mondta, hogy: Térjetek meg, mert elközelgett Isten országa. Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. (Mt 18,3)

A földi életünk egy állandó közeledést kell, hogy jelentsen a Jézushoz, a világ világosságához, aki szomjazza a viszont szeretetünket, és halálunkkor magához akar ölelni a mennyei dicsőségbe . Minél közelebb van valaki a fényhez, annál inkább látja a legkisebb hiányosságot is a ruháján vagy a testén. Halhatatlan lelkünkkel is hasonló a helyzet. Szent II. János Pál pápa egész élete a Szűzanya Szeplőtelen Szívében egy állandó közeledés volt Jézushoz.

Nagyon fontos, hogy a Szentlélek irányításával megtaláljuk a megfelelő szentírási mottót és emblémát amely kifejezi a magyar egyház és a világegyház szükségletetit és várakozását, de amit az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus is bizonyította, a jó mottó és embléma nem elég, mert Jézus Mária Országának az egész szívvel való megtérését várja.


http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/1144-az-eucharisztikus-kongresszusra-keszulve

Nagyböjti felhívás engesztelésre

Így hirdeti Mindszenty bíboros és a Magyar Katolikus Püspöki Kar a körlevelében:

“Az ország városai, falvai, tanyái, hegyei, lakott helyei, katolikus intézményei, zárdái, iskolái,társulatai, családjai álljanak a nagy természetfeletti, nemzeti erőfeszítésbe, az egyetemes, a helyről helyre az egész egyházközséget átfogó engesztelésbe.

Módozatai: A nagy cél eléréséhez arányban álló, hatalmas, imádkozó, engesztelő tábor kell. A gyermekek, betegek, szenvedők, öregek, nők imádságát támogassák a legények és férfiak. A papok, szerzetesek és szerzetesnők ajánlják fel fogadalmaikat, kötelező imádságaikat, önként vállalt keresztjeiket Jézus Szívének az Isten Anyja, Szeplőtelen Szíve által. Mindent megelőzően a katolikus kötelességeket (mindennapi imádság, vasár- és ünnepnapi szentmise, péntek és Húsvét) mintaszerűen megtartjuk és hozzátartozóinkkal is megtartatjuk. A családi közös imát, ha máskor nem, legalább este vissza hozzuk és végezzük. Azután, Kedves Hívek:

Megkezdjük a hónap első péntekje, szombatja és vasárnapja megszentelését. A három napon új és új rétegek vonuljanak kellő bűnbánat után a szentáldozáshoz a látogatott szentmiséken. Pl. elsőpénteken jöjjenek a gyermekek és az ifjúság, szombaton a nők, elsővasárnap a férfiak.

Csütörtök-szombat vagy péntek-vasárnap az esti szentóra vagy litánia szépen, hasznosan előkészítené és kiegészítené az ünnepi keretet. Pénteken Jézus Szíve ájtatosságra, szombaton a Szeplőtelen Szív tiszteletére rózsa- füzér-mondásra gyülekezzetek. Csütörtök vagy vasárnap engesztelő szentségimádási órát tartsatok. Ez ismétlődhetnék hónapról-hónapra. Egyszer az egyik, másszor a másik felsorolt és általános bűn megengesztelése történjék kellő meghirdetés és előkészítés után.

 Akik pénteken megáldoztak, ha nincs halálos bűnük, járuljanak szombaton és vasárnap is az Úr asztalához. 

2. Milyen szép volna, ha engesztelő szentmiséket mondatnátok, ezen megjelennétek, mint a pap és hívek közös engesztelő áldozatán. Itt is sorra kerülne a káromkodás és a többi, talán égbekiáltó bűn adósságlevelének elintézése.

3. A böjtöt hamvazószerdával újból elkezdjük. Amikor százezrek viselik a kényszerű böjt áldozatát, jó lenne Szent Margit követésében ezzel is engesztelést nyújtanunk. A következő Nagyböjt különösebb lelki kiaknázása nagyon-nagyon égető.  

4. Sok helyen megkedvelték a hívek az engesztelő szentségimádási hónapot. Ez abban áll, hogy egész hónapon keresztül végzi a szentségimádást előzetes vállalás után a nappali órákban a közületek legalább 2-2 hívője. 

5. Ajánljuk az összes egyházközségeknek, hogy Jézus Szíve ünnepét nyilvános ünnep módjára: ünnepi istentiszteleti renddel, munkaszünettel és engesztelő körmenettel üljék meg. 

6. A búcsújárások ősi szép szokását újítsuk fel országszerte.

Fatimában ezt mondta a Szűzanya:,,Jézus… meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívem tiszteletét. Aki gyakorolja ezt, annak megígérem az üdvösséget, és ezeket a lelkeket Isten úgy fogja szeretni, mint a virágokat, amelyeket én állítok oda, hogy trónját díszítsék.

Fatimai üzenetek folytatásában :,,Leányom, nézd tövisekkel körülvett Szívemet. A hálátlan emberek káromlásukkal megsebzik. Legalább te vigasztalj, és hozd tudomásukra ígéretemet, hogy a halál órájában mellettük állok az üdvösségre szükséges kegyelmekkel, akik  öt hónapon keresztül minden elsőszombaton meggyónnak, megáldozna, rózsafüzért elimádkozzák és 15 percet a rózsafüzér titkairól elmélkedve velem töltenek, hogy ezáltal engeszteljenek.”  (Mária Szívének nagy ígérete. Átadására az 1925. december 10-én Pontevedrában.)

A Világ Győzelmes Királynője imáinkat ismételten kérte végül a Szeretetláng Napló soraiban.

Világ Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

A lelkek üdvössége, hazánk sorsa most imáinktól függ!!

Böjtjeinket, önmegtagadásainkat, irgalmasság testi-lelki cselekedeteit  gyakoroljuk.

Mennyei Atyánk, mindenható Istenünk, színed elé  járulunk, Benned bízva és Hozzád könyörögve kicsiny nemzetünkért. Már nem  szabadságharcot folytatunk, élet-halál küzdelem a tét. Dávid és Góliát. Dávid szembe mert  szállni Góliáttal és győzött, mert Te, Urunk, vele voltál. Mi is ezzel a hittel álltunk és állunk a harcban, hisszük, hogy  számíthatunk a Te segítségedre. Imádkozunk vezetőinkért is, hogy  Istenhez hűen vezessék országunkat, nemzetünket… Segítsd őket, segíts minket Szent lelked erejével, mert Tiéd az ország, a hatalom, és a  dicsőség.
Mindörökké. Ámen.

Kérjük, ki-ki adja tovább ismerőseinek, hogy ez az engesztelő ima beborítsa a Kárpát-medencét és megvalósuljon Jézus vágya, hogy Őt hordozzuk életünk napjaiban magunk és mások üdvösségére

http://engesztelok.hu/imak/25-aktualis/782-nagybojti-felhivas-engesztelesre/

FELHÍVÁS IMÁDKOZZUNK MÁRIA TISZTELETÉRE ÉS JÉZUS ÖRÖMÉRE!

Kedves Testvérek !

Legalább  három fős csoportok jelentkezését várjuk, akik  2015.08.14-én  17 órától, 2015.08.15-én 17 óráig, váltásban imádkozzák a Rózsafűzért. Lehetőség szerint templomban, de magánházaknál is össze lehet jönni.  Pl.: 17 órakor Szécsényfelfaluban mondják, 17:30-kor Ludányban, 18-kor Karancsságon stb. Három főnél többen is mondhatják egyszerre és ha párhuzamosan több csoport is egyszerre imádkozik, az sem baj, sőt dicséretes. Tehát, a lényeg az, hogy 24 órán keresztül egyfolytában imádkozzuk a rózsafűzért. Imáinkat Isten szándékára ajánljuk. A kegyelmek nem maradnak el!

Lelkesítésként idézek  Francesco Bamonte: Szűz Mária harca a gonosszal az ördögűzések alatt című könyvéből.

”Hányszor van, hogy a jól ismert Üdvözlégy Mária imát nem túl nagy odaadással, rutinszerűen mondjuk…? Nos – ennek ellenére, mégis imánk alatt az egész Pokol megremeg!

Kérem azokat, akik olvassák ezt a felhívást, hogy terjesszék, vonjuk be a gyerekeket,  fiatalokat, időseket, határontúliakat, szerzeteseket, bárkit, aki tisztelettel és megfelelő komolysággal tud imádkozni.

Jelentkezni lehet: Bódiné Tóth Szilvia   06-30-493-0906

E-mail:viasz@citromail.hu

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus !

IMALÁNC MAGYAR NEMZETÜNKÉRT ÉS EURÓPÁÉRT

Naponta özönlik Európa felé  a megszállók serege, panaszkodhatunk, elemezhetünk, szakemberek szólhatnak hozzáértően, de valami még hiányzik:
az ima, az Isten és az égiek segítségül hívása, ezért most tegyük ezt. Szent pápáink a középkorban imára, kiváltképp a rózsafüzér imádkozására szólították fel Európa keresztény népét. Most sem segít semmilyen megoldás, ha Istent kifelejtjük belőle. Európa kitessékelte Istent szinte minden helyről, mi szükségeljük, kérjük és  elfogadjuk segítségét. Ezért tehát imára föl!

IMA NEMZETÜNKÉRT

Mennyei Atyánk, mindenható Istenünk,  Benned bízunk  és Hozzád könyörgünk magyar nemzetünkért, mert  élet-halál küzdelemben létünk  a tét.
Hálásak vagyunk, hogy erős, állhatatos, kipróbált hitű vezetőket adtál nemzetünknek,
segítsd őket és segíts bennünket is Szentlelked erejével.
Nagyboldogasszonyunk, örökös Királynőnk, őrizd most is  magyar népünket!
Megőrizted  szent Fiad népét  kétezer év folyamán, hű oltalma voltál magyar népünknek az elmúlt ezer év alatt, ezért azzal a biztos meggyőződéssel fordulunk hozzád, hogy most sem hagysz el bennünket.

Nagyasszonyunk, hazánk reménye,  bús nemzeted zokogva esd…-
Ne hagyd elveszni árva népünk, minden reményünk csak Te  vagy!

.

Küldjétek tovább  nemzettestvéreinknek, hogy imaháló borítsa be a Kárpát-medencét.
Mindszenty Bíboros atya azt mondta: “Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem féltem ezt a nemzetet “.
Legyen, legyünk ez az imádkozó tömeg, mert  most sürget bennünket az idő!

 

1személyes kampány a napi többszöri imádságért

Szívem első gondolatja:

beállított ébresztő:

H. 155.

1.
Jézus Szíve, legtisztább szív, Kegyelem oltára,
Boldog, aki tehozzád hív, S szívét hozzád tárja.
Vércseppjeid a világnak Bűneit lemosták,
Rólam is a gyarlóságnak Tisztítsad le foltját.

2.
Jézus Szíve, szelídségnek Titkos iskolája,
A mennyei dicsőségnek Legszebb koronája.
Szívemet tedd szent Szívedhez Hasonlóvá, kérlek,
Szívemet fűzd a tiédhez, Jóvá, szelíddé tedd.

3.
Jézus Szíve, add hogy mindig Szeresselek jobban;
Ha ér bőség, ha ér ínség, Jó és rossz napokban.
Légy te, szent Szív, én istápom,
Légy te menedékem, A sötétben napvilágom,
Kincsem, dicsőségem.

4.
Jézus Szíve, szűz Anyának Drága szép virága;
Az ő szíve alatt támadt Lelkünk boldogsága.
Jézus Szíve s Máriáé Hajoljatok össze,
Szíveinket, ha szétválnak, Ti fűzzétek össze.

5.
Legyen hála az Atyának, Ki minket teremtett!
Legyen hála szent Fiának, Ki pokoltól mentett!
Hála néked, ó, Szent Lélek, Minden ajk ezt zengje,
Hála Jézus szent Szívének Mind földön, mind mennybe’!

+ + + + +

Szívem első gondolata (1 perc) (31. oldal)

Szívem első gondolata,
Hozzád száll fel Istenem!
Te őriztél meg az éjjel,
Maradj ma is énvelem.

Téged áldlak és imádlak,
Mint szerető gyermeked,
Szívem csakis azt akarja,
Ami kedves Teneked.

Édes Jézus, add kegyelmed,
S őrizz engem szüntelen,
Hogy egész nap Neked éljek,
Tiszta szívvel, bűntelen.

Szűz Mária, Jézus Anyja,
Te mindnyájunk Anyja vagy.
Oltalmazz meg minden bajtól,
Kísértésben el ne hagyj!

Ámen.

Az Úrangyala (Angelus) (2 perc) (19. oldal)

A megtestesülés szent titkáról megemlékező imádságunk három versből, Üdvözlégyből, és egy záró könyörgésből áll. A keresztény nép nagy áhítattal mondja a reggeli 6 órai, déli 12 órai és esti 8 órai harangszóra.

P: Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát,
V: és ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.

Együtt: Üdvözlégy, Mária…

P: Íme az Úrnak szolgálóleánya,
V: legyen nekem a te igéd szerint.

Együtt: Üdvözlégy, Mária…

P: És az Ige testté lőn,
V: és miköztünk lakozék.

Együtt: Üdvözlégy, Mária…

P: Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja,
V: hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.

Könyörögjünk!

Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

+ + + + +

Szent Mihály ima (1 perc) (20. oldal)

Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Ámen.

(XIII. Leó pápa (1810-1903, 1878-tól pápa) éppen szentmiséjét fejezte be egy vatikáni kápolnában 1884. október 13-án. Már távozni készült, amikor hirtelen megállt az oltár lépcsőjénél. Mereven állt mintegy tíz percig, mint aki önkívületbe esett. Arca hamuszürke lett. Amikor végre megmozdult, egyetlen szót sem szólt a körülötte állókhoz, hanem dolgozószobájába sietett és íróasztalához ült. Ott megfogalmazta azokat az imákat, amelyek végzését minden szentmise után elrendelte. Ezek egyike az alább következő imádság Szent Mihály támogatásáért a sátán elleni harcban.
Bizalmas munkatársainak XIII. Leó elárulta, hogy ördögien gonosz hangot hallott, amint ezt mondta: – El tudom pusztítani Egyházadat!
A sátán időt és felhatalmazást követelt, hogy csapásokkal sújtsa az Egyházat, az Úr pedig hatalmat engedett neki a 20. század nagyobb része fölött, hogy Egyházát próbára tegye.)

+ + + + +

Ezek után elmondható míg a harang szól:

Szentek imái: Loyolai Szent Ignác: Krisztus lelke (Anima Christi) (1 perc) (48. oldal)

Krisztus lelke, szentelj meg engem!
Krisztus teste, üdvözíts engem!
Krisztus vére, ihless meg engem!
Krisztus oldalából kifolyó víz, moss tisztára engem!
Krisztus kínszenvedése, erősíts meg engem!
Ó, jóságos Jézus, hallgass meg engem!
Szent sebeidbe rejts el engem!
Ne engedd, hogy elszakadjak tőled!
A gonosz ellenségtől oltalmazz engem!
Halálom óráján hívj magadhoz engem!
Add, hogy eljussak hozzád,
és szentjeiddel dicsérjelek Téged,
mindörökkön-örökké.
Ámen.

Imádkozzunk együtt! 🙂

forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=990354094349739&set=a.487120674673086.132931.100001254746672&type=1&theater

Készüljünk Fatima 100. évfordulójára

„Kívánom, hogy a hét esztendő, amely elválaszt bennünket a jelenések századik évfordulójától, felgyorsítsa a Mária Szeplőtelen Szívének győzelméről szóló jövendölés beteljesedését, a Szentháromság dicsőségére” – zárta beszédét a pápa.

fatimai jelenések centenáriuma

2010. május 13-án Fatimában mondott beszédében XVI. Benedek pápa utalt a jelenések századik évfordulójára, és az ünnepség miértjéről szólva kiemelte a fatimai Üzenet központi mondanivalójának jelentőségét is: „Még hét esztendő és Mária első látogatásának századik évfordulóját ünneplitek majd, aki Tanítóként bevezette a kis látnokokat a szentháromságos szeretet legbensőségesebb ismeretébe, és megízleltette velük Istent, az emberi lét legszebb tapasztalataként.” A fatimai szentély mintegy erre válaszul elindította a centenáriumra való felkészülést: 2010 decemberében hétéves ünnepségsorozat kezdődött, amelynek témáját a második fatimai jelenés adja: Szeplőtelen Szívem elvezet benneteket Istenhez. Ez azt jelenti, hogy a valódi Mária-tisztelet szükségszerűen arra mutat rá, hogy minden hívő életében Isten áll a középpontban. Így tehát a fatimai Üzenet átelmélkedése azt jelenti, hogy sorra vesszük a keresztény hit fontos szempontjait, és újra felfedezzük Isten szeretetének lenyűgöző szépségét.

 

I. A JELENÉSEK SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZŐ ÜNNEPSÉGSOROZAT CÉLJA

A fatimai jelenések meghatározóak voltak a Katolikus Egyház életében, nemcsak azáltal, hogy számtalan embert megérintettek szerte a világon, hanem azáltal is, hogy szorosan kapcsolódnak az evangéliumi üzenethez, sok katolikus hitének elmélyüléséhez járultak hozzá, illetve azáltal, hogy a felhívásoknak prófétai ereje van. Az Egy-ház megerősítette, hogy a felhívások a keresztény élet megvalósítását előmozdító hihető és hiteles ajánlások.

Valóban, a fatimai Üzenet minden idők híveinek szól: nem rekedt meg egy régmúlt korszakban, hanem egy-fajta dinamizmust ad jelenünknek, és a hit új horizontjait nyitja meg az emberiség történelmének jövőjében.  Mivel a fatimai események a mai kor emberéhez intéznek felhívást, az első centenáriumra való emlékezés is ennek a felhívásnak egyik eszköze kíván lenni. Nem arról van szó tehát, hogy kiemelünk egy rövid történelmi időszakot, amelynek visszhangjai a múlt egy pillanatát idézik fel.

XVI. Benedek pápa 2010. májusi zarándoklata Cova da Iriába – illetve elődeinek fatimai látogatása – valamilyen módon arra mutat rá, hogy a fatimai Üzenetben olyan elemek vannak jelen, amelyek által az Üzenet egyszerre az evangelizáció eszközévé, a megtérés útjává válhat, és segíthet a Jézus Krisztussal való találkozásban. Ezért ez a megemlékezés-sorozat igyekszik mélyebben megérteni és a mai ember számára aktuálissá tenni ezt az üzenetet; igyekszik eszközzé válni a hit megújításában és megerősítésében, valamint segítséget nyújtani Isten népének lelki növekedésében.

A centenáriumi ünnepség tehát mindenekelőtt és legfőképpen pasztorális projekt, amely leginkább a lelki dimenziót és a hittel kapcsolatos megfontolásokat emeli ki. Az ünnepség céljai ennél fogva vallásos jellegűek, mind a különböző szempontokat (teológiai, ünnepi, lelki, kateketikai stb.), mind pedig a dimenziókat tekintve (személyes, közösségi, társadalmi stb.).

A kulturális és társadalmi szempontok szintén helyet kapnak a megemlékezésekben, de mindig a misszió szemszögéből nézve: a jelenésekre való emlékezés egyrészt olyan kivételes eszköz, amely segít eljutni azokhoz, akik távol vannak az Egyháztól, másrészt a hit kifejeződése, valamint az emberi valóság keresztény megvalósulása.

A fatimai jelenések századik évfordulójára emlékező ünnepségek céljai a fent felvázolt szempontok alapján így fogalmazhatók meg:

1.  A fatimai jelenések fontosságának hangsúlyozása az Egyház és a világ számára.

2.  A fatimai Üzenet terjesztése országos és nemzetközi szinten. 3. A fatimai Üzenet tematikus szempontjainak és azok jelentőségének elmélyítése a keresztény életben.

4.  A fatimai Üzenet teológiájának elmélyítése.

5.  Pasztorális javaslatok kidolgozása a fatimai Üzenet fényében.

6.  Fatima lelkiségének terjesztése.

7.  Fatimához kötődő személyek, csoportok aktív részvételének elmozdítása a rendezvényeken, megemlékezésekben.

8.  Ünnepségek szervezése különböző közegekben.

9.  A fatimai pásztorgyermekek alakjának, mint a katekézis lehetséges alanyainak bemutatása.

10. A máriás dimenzió erősítése a hit keresztény kifejeződésében.

II. A JELENÉSEK SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁNAK TEMATIKÁJA

A fatimai jelenések centenáriumára való felkészülés hét évére egy tematikus programot dolgoztak ki, Lúcia nővér Emlékezéseit alapul véve.

Minden évben az Angyal, illetve a Szűzanya egy-egy jelenése kerül a középpontba, így haladunk végig a fatimai eseményeken. A tanúságtételeket és különböző teológiai elmélkedéseket alapul véve a tematika kidolgozói arra törekedtek, hogy a fatimai Üzenet alapvető gondolatait emeljék ki. Minden évhez néhány javaslatot, ajánlást rendeltek: egy különleges kifejezést a jelenések történetéből, amely alapján az egész év általános témája megfogalmazható; egy teológiai, egy katekétikai elemet, és a hívő magatartás egy-egy jellemzőjét. Minden év témájához hat tematikus alegység tartozik.

Ez a tematika a fatimai Üzenet legfontosabb elemeit fűzi fel egy vezérfonalra, kiemeli az azokat összekötő vonásokat, megkülönbözteti a fő szempontokat a másodlagosaktól, illetve felkínál egy megközelítési módot és értelmezési lehetőségeket. A terv kidolgozói arra törekedtek, hogy a tervbe egyaránt integrálják a fatimai Üzenet teológiai tartalmát és lelkiségének konkrét kifejeződéseit, amelyeket azután a különböző pasztorális elgondolásokba be lehet ágyazni:

  1. a Szentháromság imádása,
  2. az Eucharisztia központi szerepe,
  3.  megtérésre való felhívás,
  4. a bűnbánat, mint a megtérés útja,
  5. a katolikus hit máriás dimenziója, a bűnösök megtéréséért,
  6. a pápáért és a világbékéért való imádság,
  7. Jézus és Mária szívének engesztelése, és
  8. a testvéri szolidaritás.

Mindezek az elemek teológiai keretben kínálnak perspektívát a fatimai lelkiség gyakorlati áhítatának jellemzőihez, melyek: a rózsafüzér imádkozása, a szentségimádás, az elsőszombati ájtatosságok, Mária Szeplőtelen Szívének tisztelete. Ezekből áll össze tehát egy iránymutatás, amely a liturgikus ünnepléseket, a katekézist, a lelkiséget és az áhítatgyakorlatokat, valamint a tanulást és elmélkedést segíti.

A HÉT előkészületi ESZTENDŐ TEMATIKÁJA

Szeplőtelen Szívem elvezet benneteket Istenhez

Ciklu-

sok

A fatimai

esemény

Kiemelt mondat

Az év témája

Teológiai elem

Kateketi-

kai elem

A hit kon-

krét meg-

nyilvánu-

lása

2011

Az Angyal

jelenései

Istenem, hiszek Tebenned… Szenthárom-

ság …

mélységesen imádlak

A három-személyű egy Isten Isten szent-háromságos arca Szentség-

imádás

2012

A májusi jelenés Fel akarjátok ajánlani magatokat Istennek? Fel akarjátok ajánlani

magatokat Istennek?

A megváltó Isten Együttmű-

ködés a megváltásban

Önátadás

2013

A júniusi jelenés Szeplőtelen Szívem lesz a menedéked és az út, amely elvezet Istenig Ne féljetek! Az ígéret Istene A keresztény remény Bizalom

2014

A júliusi jelenés Ó Jézusom, Irántad való szeretetből… Isten világ iránti szeretetében részesülünk A könyörü-

letes Isten

A megtisztító és megváltó szeretet Szeretet

2015

Az augusztusi jelenés Imádkozzatok sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért! Megszenteltek Krisztusban A szent Isten Az Egyház

a szentek

közössége

Imádság

2016

A szep-

temberi

jelenés

Isten elégedett áldozataitokkal. Azért jöttem, hogy életetek legyen Isten,

az élet teljessége

Részesülünk Isten gazdag életében Ünneplés

2017

Az októberi

jelenés

A Rózsafüzér Királynője vagyok Az Úr csodákat tesz A szövetség Istene Mária az üdvtörténetben Mária-tisztelet

Pápai szentmise Fatimában

A pápa ötszázezer zarándok jelenlétében idézte fel az 1917-es jelenéseket és kijelentette: Fatima prófétai küldetése még nem ért véget. A szentély által közölt információk szerint ötszázezer zarándok vett részt a szertartáson, amelyen négy bíboros, 77 püspök és 1442 pap koncelebrált a pápával.

A Szentatya május 13-án 9.50-kor lépett a fatimai szentély területére, üdvözölve a zarándokokat, akik zászlókat és kendőket lengetve köszöntötték őt. A pápa a Jelenési kápolnánál öltözött át, s hamarosan megkezdődött az ünnepi szentmise, amelynek elején António Marto leiria-fatimai püspök köszöntötte őt.

A pápa szentbeszédét azzal kezdte: ő is zarándokként érkezett Fatimába, ahol Mária a modern időkben élőkhöz szólt. „Imádkozni jöttem Fatimába Máriával és a sok zarándokkal együtt az emberiség nagy családjáért, amelyet annyi betegség és szenvedés ér. Ugyanazokkal az érzelmekkel jöttem Fatimába, mint Boldog Ferenc és Jácinta és Isten szolgája Lúcia, hogy a Szűzanyára bízzam mélyről jövő vallomásomat: ‘szeretem’ Jézust, az egyház és a papok is ‘szeretik’ őt és őrá szegezik tekintetüket, ahogy közeledik a papságnak szentelt év. Azért is jöttem, hogy Mária anyai oltalmába ajánljam a papokat, a megszentelt életet élő férfiakat és nőket, misszionáriusokat és mindenkit, aki jócselekedetei által Isten Házát befogadó házzá teszi.”

A Szentatya köszönetet mondott António Marto püspök szavaiért a szentmise kezdetén és a fatimai szentély részéről tapasztalt vendégszeretetért. Üdvözölte a köztársasági elnököt és más közéleti személyiségeket, és „lélekben magához ölelte” a portugáliai egyházmegyéket, amelyeket püspökeik képviselnek.

„Az Úr, a mi reményünk velünk van. Irgalmas szeretetében jövőt kínál népének: jövőt, amelyben vele egységben lehetünk” – folytatta a pápa. Mária a Magnificatban így énekelt: Szívem ujjong Istenemben, üdvözítő megváltómban! A Szűzanya hitte, hogy Isten irgalma „nemzedékről nemzedékre megmarad azokon, akik istenfélők”. Fatima erre bizonyíték. „Még hét esztendő és Mária első látogatásának századik évfordulóját ünneplitek majd, aki Tanítóként bevezette a kis látnokokat a szentháromságos szeretet legbensőségesebb ismeretébe és megízleltette velük Istent, az emberi lét legszebb tapasztalataként” – fogalmazott a pápa szentbeszédében. „A kegyelem által szerettek bele Istenbe Jézusban, s Jácinta így kiáltott fel: ‘Annyira szeretem mondani Jézusnak, hogy szeretem őt. Amikor sokszor mondom neki, olyan mintha láng égne bennem, de nem éget meg’. Ferenc így beszélt: ‘Azt szerettem a legjobban, amikor az Urat láttuk abban a fényben, amellyel a Szűzanya töltött el minket. Annyira szeretem Istent!'” – idézett a pápa Lúcia nővér Emlékezéseiből.

A pásztorgyermekeket eltöltő fény ugyanaz a fény, amely megmutatkozott az idők teljességében: az emberré vált Isten Fiában. Neki hatalmában áll, hogy lángra lobbantsa a leghidegebb és legszomorúbb szíveket is, ahogy az emmauszi tanítványok történetében olvassuk – folytatta a pápa. Reményünknek tehát valódi alapja van: egyszerre történelmi és a történelmen túlmutató eseményre épül, a Názáreti Jézus eljövetelére. Az Istenbe vetett hit megnyitja előttünk a biztos remény horizontját, amelyben nem csalódhatunk: erre a szilárd alapra félelem nélkül építhetjük életünket.

Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy Fatima prófétai küldetése véget ért – figyelmeztetett a Szentatya. Itt új életre kel Isten terve, amely azt kérdi az emberiségtől a kezdetektől fogva: ‘Hol van testvéred, Ábel? […] Testvéred vére felkiált hozzám a földről!’ Az emberiségnek sikerült kirobbantania a halál és a félelem körforgását, de nem sikerült annak véget vetnie… A Szentírásban gyakran olvassuk, hogy Isten igaz embereket keresett, hogy megmentse az ember városát, és ugyanezt tette itt, Fatimában is, amikor a Szűzanya megkérdezte: ‘Fel akarjátok ajánlani magatokat Istennek, elviselni az összes szenvedést, amit számotokra küld a bűnökért való engesztelésért, amelyekkel megbántották őt és a bűnösök megtéréséért?’

Egy olyan időben, amikor az emberiség kész volt feláldozni mindent, ami szent a nemzetek, fajok, ideológiák önző oltárán, a Szűzanya leszállt a mennyből, hogy Isten égő szeretetét ültesse mindazok szívébe, akik bíznak benne. Akkor még csak három gyermek volt, életük példája azonban egyre terjedt. „Kívánom, hogy a hét esztendő, amely elválaszt bennünket a jelenések századik évfordulójától, felgyorsítsa a Mária Szeplőtelen Szívének győzelméről szóló jövendölés beteljesedését, a Szentháromság dicsőségére” – zárta beszédét a pápa. Ezután francia, angol, német, olasz, lengyel és portugál nyelven köszöntötte a zarándokokat és megáldotta a betegeket.

A szentmise után a szentély területén körbehordozták a Szűzanya szobrát, a Szentatya pedig a bazilikában rövid imádságot mondott az 1917-es jelenések szemtanúi, Ferenc, Jácinta és Lúcia sírjánál.

Medjugorje Himnusza(magyar változat)

Világbéke Királynője,
Téged fogad Medjugorje.
Úgy illik, hogy ősi néped
Eljöjjön, s köszöntsön Téged.

Refrén: Áldott Anya fordulj hozzánk,
Szívedben van magyar hazánk,
Esdekeld ki könnyeiddel,
Ne bántsuk Fiad vétkünkkel.

Édesanyánk, Nagyasszonyunk,
Lábaidhoz leborulunk.
Egész népünk bűnét bánjuk,
Karjainkat Feléd tárjuk.

Refrén: Áldott Anya….

Szavaid szívünkbe véssük,
Segíts minket, hogy megtérjünk!
Böjt, ima és engesztelés,
Kezünk fogod, nem lesz nehéz.

Refrén: Áldott Anya….

Fiad előtt palástoddal
Takarjad el rongyainkat.
Szeplőtelen tisztaságod
Mentse meg ezt a világot.

Refrén: Áldott Anya…

A Lángoló Szereteted
Lanyha szívünket gyújtsa meg!
Alázatod oly mélységes
Gőgünk helyett elégséges.

Refrén: Áldott Anya….

Neked adjuk életünket,
Bánatot, bajt örömünket.
Megérdemelt büntetésünk,
Ha jön, Te légy menedékünk!

Refrén: Áldott Anya…

IMA AZ ENGESZTELŐDÉSÉRT

DOBOG A SZÍV, DOBOG A LÁB,
LÉPTEIM A FÉNY ÖSVÉNYÉRE VEZETNEK.

SZELLEMEM SZÓL
ÉS SZÍVEMBEN RÓZSAVIRÁGGÁ NYÍLIK.

TÁNCOL A VILÁG VELEM,
KÖRFORGÁSA SZÍVEM SÓHAJTÁSA.

BÁRHOL IS VAGYOK, BENNEM SZÓL AZ ÉNEK.
MÚLTAM MOSOLLYÁ TÁGUL
ÉS A BÉKE ALAPKÖVÉVÉ SŰRŰSÖDIK.

KACAJ A MELLKASOMBAN
SZELÍD FÉNY A SZEMEM ELŐTT.

FELISMERÉS ÉS RÁCSODÁLKOZÁS,
ENGESZTELÉS ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS.

KAROM A KAROMBAN, ÖLELEM A MÁT,
MAJD KITÁRULKOZVA
KÖSZÖNTÖM A HOLNAPOT.

ITT VAGYOK, MEGÉRKEZTEM,
UTAM A FÉNYÖSVÉNY.

ÁLDOTT A GONDOLAT,
MELY ENGESZTELÉSRE HÍV.

BÉKESSÉG A SZÍVBEN,
MEGNYUGVÁS AZ IDŐ VONALÁN.

SZELÍD KÉZ, MELYNEK MINDEN ÉRINTÉSE
LÁGY SIMOGATÁS.

ÖRÖM A LÉTBEN,
ÖRÖM MINDEN LÉTEZŐNEK.

AZ ELENGEDÉS IDEJE,
A TISZTULÁS EREJE.

SZELÍD SZÓ, LÁGY ÖLELÉS,
MELEG KENYÉR,
TÁPLÁL ÉS AD.

ENGESZTELŐDÉS!
TÁPLÁLJ ÉS ADJ,
ADJ AZ AJÁNDÉKAIDBÓL,
MELYEK ARANY NAPKORONGKÉNT FÉNYLENEK
MINDEN IDŐNEK, MINDEN ERŐNEK, MINDEN LÉLEKNEK.

ENGESZTELŐDÉS!
TE BÖLCCSÉ TETTÉL,
LEFEJTVE RÓLAM MINDEN VÁDASKODÁST,
MIT MÁSOK ELLEN MONDTAM KI,
KÖZBEN MAGAMAT MÉRGEZTEM VELE.

ENGESZTELŐDÉS!
TE SZELÍDDÉ ÉS ERŐSSÉ TETTÉL,
MIKOR A MEGBOCSÁTÁS MINDEN ARCÁT MEGMUTATTAD
MEGBOCSÁTÁSAIMBAN.

MÚLTAM KESERVE
JELENEM FÉNYLŐ VIRÁGÁVÁ NEMESÜLT.

A BÉKLYÓK LEHULLTAK,
MIT A MEGNEMBOCSÁTÁS KÖTÖTT RÁM.

ÁLDOTT, VÁLASZTOTT FELEJTÉS,
OLDJ MEG, TISZTÍTSD A JÖVŐT.

ENGESZTELŐDÉS!
TE A GYERMEKKOR BÉKÉS VILÁGA
ÖNFELEDSÉGRE HÍVSZ.
BELEHELYEZEL A VILÁG EGYSÉGÉBE,
A LÉTEZÉS KÖZÉPPONTJÁBA,
A MINDENSÉG TELJESSÉGÉBE.

ENGESZTELŐDÉS!
TE A KAPCSOLATOK NAGYHATALMÚ SZERVEZŐJE
ÖSSZEKÖTSZ ÉS ÖSSZETARTASZ
MAGAMMAL ÉS CSALÁDOMMAL,
TÁRSAIMMAL ÉS ŐSEIMMEL.

ENGESZTELŐDÉS!
TE A NEMZETEM MÚLTJÁRA TEKINTŐ SZEMPÁR.
JOBB SZEMED A MEGBOCSÁTÁS,
BAL SZEMED AZ ELENGEDÉS.
IMÁVÁ EGYESÜL CSILLOGÁSUK.

VERSET MONDOK, SZAVAKAT ÉS ÉNEKET,
IMÁT, MELY TISZTA MINT A HEGYI FORRÁS.
MÚLTUNK MEGTISZTULT VALÓSÁGA
A JELEN FÉNYLŐ SZABADSÁGA.

ENGESZTELŐDÉS!
TE TANÍTOTTAD MEG,
HOGY FÁJDALMAIM ELENGEDÉSE
NEM ÖNMAGAM ELVESZTÉSE,
HOGY GÖRCSÖSEN ÖRZÖTT SÉRELMEIM FELSZABADÍTÁSA,
NEM SZEMÉLYISÉGEM ELTÖRLÉSE.

RÁISMERÉSSEL, MEGÉRTÉSSEL,
MEGBOCSÁTÁSSAL, ELENGEDÉSSEL
ÖNMAGAMAT FÉNYES MAGJÁHOZ VEZETHETEM.

ENGESZTELŐDÉS!
TE, AKI RÁVILÁGÍTASZ BELSŐ SEBEIMRE,
MEGVILÁGÍTASZ FÁJÓ EMLÉKEKET,
KÉRLEK, NYISS MEG, NYISS KI,
ALAKÍTSD ÁT BENNEM MINDENKI JAVÁRA
A MEREVEN ÖRZÖTT FÁJDALMAIMAT,
ÍGY HOZVA SZABADULÁST.

ENGESZTELŐDÉS!
TE, AKI ENGESZTELÉSRE HÍVSZ,
ANYÁM KITÁRT KARJA,
KEZEINEK LÁGY SIMOGATÁSA.

ENGESZTELÉSRE AJÁNLOM KARJAIM ÖLELÉSÉT,
KEZEIM MEGNYUGVÁST HOZÓ ÉRINTÉSÉT,
SZÍVEM VIGASZTALÓ MELEGÉT.

IMÁIM SORAIVAL ENGESZTELŐDÖM,
IMÁIM EREJÉVEL ENGESZTELEK.
TEREMTŐM, ADJ HOZZÁ ERŐT,
LEHETŐSÉGET, KÉPESSÉGET.

IMÁIM SORAIVAL ENGESZTELŐDÖM,
IMÁIM EREJÉVEL ENGESZTELEK,
MERT TETTEIMBEN ERŐS VAGYOK
ÉS MINDEN LEHETŐSÉG NYITVA ÁLL,
ÉS MINDEN KÉPESSÉG A BIRTOKOMBAN.

ÁLDOTT A GONDOLAT,
MELY ENGESZTELÉSRE HÍV.
BÉKESSÉG A SZÍVBEN,
MEGNYUGVÁS AZ IDŐ VONALÁN.

ÁLDÁS LEGYEN RAJTA!

Lejegyezte: Bözséb, 2015. 03. 25. BUDAPEST

Nagyheti imák a mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedésének emlékére.

Gyónás és áldozás is szükséges.

Virágvasárnap:                                       40  Miatyánk,   40 Üdvözlégy     -mert 40 napig böjtölt
Nagyhétfőn:                                           33     ”             33     ”               – mert 33 évig élt
Nagykedden:                                         30      ”            30      ”              – mert 30 ezüstpénzért, egy rabszolga áráért elárulták
Nagyszerdán:                                        15      ”            15      ”              – mert 15 tövis által megsértetett
Nagycsütörtökön:                                   12      ”            12      ”              – mert 12 tanítványa elhagyta
Nagypénteken:                                         5      ”              5     ”               –  5 mély sebe tiszteletére
Nagyszombaton:                                     40      ”            40     ”               –  mert  40 óráig feküdt a sírban
Húsvétvasárnap:                                      40      ”            40     ”               –  mert 40 napig maradt a földön /feltámadása után/

Ígéretek:  /egy régi német imakönyvből/

Akik ezt buzgón elvégzik, Isten kész megajándékozni:

25  elvetemült bűnös átenged, akik különben elvesznének.
15 szegény bűnöst, akiket mi választhatunk, megszabadít a bűntől.
15  szegény bűnöst megszabadít a pokol tüzétől.
Írjuk össze a 15 szegény bűnöst /vagy bízzuk a Szűzanyára, hogy Ő válassza ki/, akiket az Úr megszabadít a bűntől.

Nem elfelejteni: Nagypénteken még az “Irgalmasság kilencedét” is el kell kezdeni!

Istentől áldott imádságos időbeosztást!