A böjt és az ima Krisztussal egyesít

„Negyven napon át a liturgia segít abban, hogy újra átélhessük megváltásunk titkát. A böjt és az imádság egyesít bennünket Krisztussal, aki az Atya akaratát teljesítve önmagát adta a keresztfán” – mondta XVI. Benedek pápa március 9-én, hamvazószerdán a VI. Pál teremben tartott általános kihallgatáson.

Hamvazószerdán megkezdődik a nagyböjti időszak, annak a spirituális készülődésnek az ideje, amely a húsvéti misztériumok méltó megünneplésére készít fel bennünket. A homlokunkra helyezett, megáldott hamu jel, amely teremtményi létünkre emlékeztet minket; bűnbánatra hív, arra, hogy erősítsük meg a megtérésre irányuló tevékenységünket azért, hogy minél többen követhessék az Urat – kezdte katekézisét a Szentatya.

A nagyböjt út, amely során elkísérjük Jézust, aki Jeruzsálembe megy, oda, ahol beteljesíti szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumát. A keresztény élet ösvény, melynek során nem egy törvényt kell megtartanunk, hanem Krisztussal kell találkoznunk, őt kell befogadnunk és követnünk. Jézus ezt mondja: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és mindennap kövessen engem” (Lk 9,23). Ez annyit jelent, hogy Krisztushoz, a feltámadás fényéhez és boldogságához, az élet, a szeretet és a jó győzelméhez nekünk is nap mint nap fel kell vennünk a keresztet – magyarázta XVI. Benedek pápa.

A liturgikus cselekményekben Krisztus a Szentlélek működése által jelenik meg, így az üdvösségtörténet eseményei jelenvalóvá válnak. A liturgiában ennek kulcsszava a „ma” szó jelenléte: „…közel van az Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében” (Mk 1,15). Részt venni a liturgiában annyit jelent, hogy életünket Krisztus misztériuma járja át. Olyan utat járunk végig, amely során belépünk halálának és feltámadásának történetébe azért, hogy életre leljünk – hangsúlyozta a Szentatya.

XVI. Benedek a nagyböjti időszak liturgiájáról szólva kiemelte, hogy e negyven napot az egyház hagyománya szerint több cselekedet is végigkíséri: a böjt, az alamizsna és az imádság. A böjt az étellel kapcsolatos mértékletességre is vonatkozik, ám e mértéktartás az élet más területein is meg kell, hogy jelenjen. A böjt valójában a belső valóság külső jele, amelyet Isten segítségével végez az ember azért, hogy távol tartsa magát a rossztól és megélje az evangéliumot. „Nem böjtöl igazán az az ember, aki nem képes Isten igéjéből táplálkozni” – állapította meg a Szentatya. A böjt szorosan összekapcsolódik az alamizsnával, amellyel kapcsolatban a pápa, Nagy Szent Leó tanítását idézve, a következőket emelte ki: a böjt nemcsak az étel megvonását jelenti, hanem a bűnökét is. A nagyböjt ideje kiváló alkalom a jócselekedetekre, az irgalmasságra, amely szeretetből, nagylelkűségből fakad, vagyis lemondás gyümölcse.

„A böjt és az alamizsna az ima két hatalmas szárnya”, amelyek által lendületet kap és egészen Istenig repül – mondta a nagyböjti időszak harmadik fontos tevékenységével, az imával kapcsolatban, Szent Ágoston szavait idézve Benedek pápa. Könnyebben száll egészen az égig az alázatos és szeretetteli ima, amelyet böjt és alamizsna kísér, illetve a minket ért bántalmak megbocsátása és a szeretetcselekedetek kísérnek úgy, hogy eltávolodunk a rossztól és jót cselekszünk – magyarázta XVI. Benedek.

Végül arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy a nagyböjti időszakban figyeljenek Krisztus hívására, határozottan és következetesen kövessék őt megújítva keresztségük kegyelmét és a vele járó feladatokat. Mindezt azért, hogy el tudjuk hagyni a bennünk élő embert, és Krisztus által új emberekké váljunk, mint ahogy Szent Pál is megírta: „Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem.”

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(Visited 15 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?