– Mit tükröz az ünnep elnevezése?
– Az elszenderülés szó a görög, illetve a szláv liturgikus használat pontos megfelelője, amelynek értelmében Mária elhunyta olyan, mint egy álom, amelyből a mennyben ébredt fel. Erre készít elő a mennybevétel ünnepét megelőző 14 napos böjti időszak, ezt koronázza az augusztus 15-i ünnep, amely egyszerre emlékezik Mária elszenderülésére és égi megdicsőülésére.

– Mit jelent a liturgiában ez az időszak?
– Az Egyházban a nagy ünnepeket (húsvét, karácsony) böjt előzi meg, amely az ünnepre készít fel. A keleti egyház ezeken kívül más böjti időszakokat is megőrzött, ezek közül az egyik az Istenszülő elhunyta és mennybevitele ünnepének a böjtje. A legnagyobb Mária-ünnepet egynapos előünnep előzi meg (augusztus 14.), és nyolcnapos utóünnep (augusztus 23-ig) követi. A magyarországi görög katolikus hívek a böjtön kívül más speciális szertartással nem készülnek a 15-i ünnepre (a 14-i előünnep már teljes mértékben az ünnepre irányítja figyelmünket). Vannak olyan görög katolikus egyházak, akik a böjt minden napján Parakliszt, könyörgő ájtatosságot végeznek az Istenszülő Szűz Máriához.

Ebben az időszakban a böjt – a húsos eledelektől való tartózkodás, a bűnbánat, az elmélyültebb imádkozás – minden egyes napra vonatkozik, nem csupán a szerdai és a pénteki napokra, ami az általánosan előírt böjt a keleti egyházban.

– Mit jelent az egyes hívek és a közösség életében? Kialakultak-e ezzel kapcsolatban szokások, hagyományok?
– Több templomnak is címünnepe ez (templombúcsú), azonban ilyenkor a magyar görög katolikus hívek nagy része Máriapócsra zarándokol, a Nagybúcsúra.

Magyar Kurír

Kép: www.goarch.org